Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

ELSŐ RÉSZ: Zalavármegye története. írta: Kozma Béla - 8. Zalavármegye közigazgatásának kialakulása az Árpádok idejében

19 hitelességű bizonyítékok nincsenek, de egyes birtok-oklevelek alapján bizonyosnak látszik ez a föltevés. Emellett bizonyít a Lád nevű község is, amely Tomaj közelében feküdt. Ez a gazdag terület, amelyet a mai Zalamegye alapjának tekinthetünk. mint Vérbulcsú törzsfő birtoka, a kialakuló országnak is része lesz. Ezzel azután kezdetét veszi Zalamegye története. 8. Zalavármegye közigazgatásának kialakulása az Árpádok idejében. Vármegyénk a fejedelmek, illetve a kalandozások korában lényegesen nem változott. Legfeljebb az augsburgi csata érdemel említést vármegyénkkel kapcsolatban. Említettük már, hogy a mai Zalamegye területén a Vérbulcsú nemzetség telepedett le. Ennek feje pedig 955-ben szintén résztvett a németországi kalandozásokban és az augsburgi csata után vezértársával, Léllel (Lehel) együtt kivé gezték. A változás, illetve a kialakulás folyamata Szent István trónralépésével vette kezdetét. Tudjuk, hogy a kereszténységet nein fogadták nagyon szívesen a honfoglalók, csakis a királyi kényszer alatt vették fel a keresztséget. De ez se ment akadály nélkül. Egyes hatalr mas nemzetségfők nem jó szemmel nézték az új vallást, főleg pedig a nyomában járó idegeneket, akik csakhamar hatalomra tettek szert, sőt, mint tudjuk, magában a király környezetében is jelentős szer repet játszottak. A mellőzés és hatalomféltés miatt lázadások törtek ki. így a Koppány-lázadás is, mely nagy hatással volt megyénk további sorsára. A Koppány-lázadás ugyanis vérbefúlt, a lázadók birtokait elvették és királyi birtokká tették. Koppány hívei között ott találjuk a Vérbulasú-család számos tagját, így a leverés után az ő birtokaik is a király kezébe kerültek. Hogy ennek minő nagy volt a jelentősége, az kiderül, ha figyelemmel kísérjük a szent király országrendező munkáját. A honfoglalás után nemzetségen: szerint telepedtek le a törzsek és ez a terület örökös tulajdonukat képezte. Azok a területek viszont, melyeket nem foglalt el nemzetség, a király birtokát képezték. Most pedig a lázadások leverése után sok, rendszertelenül fekvő birtok szállt a királyra és az igazgatás szempontjából rendkívül fontos volt a központi szervezés. Szent István a frank mintát vette irányadóul szervező munkájában, de mint bölcs uralkodó, csak a keretet tartotta meg és a magyar viszonyoknak megfelelően töltötte be azt. E munkának nem lehet célja részletesen ismertetni a kialakuló megyerendszert, csak röviden vázoljuk, amennyi megyénk történetéhez szükséges. Mindenekelőtt a megye kifejezéssel kell tisztába jönnünk. Medja szláv szóból ered és tulajdonképen birtokelválasztó határt jelent. Később ezt a jelentést átvitték terület jelzésére és ekkor olyan területet, birtokot jelentett, mely összefüggő egységet alkot. Ennek megértéséhez szükséges tudni, hogy a királyi birtokok között mindenütt volt egy-egy nemesi birtok, vagy a honfoglalóké, vagy ide^n lovagoknak a királytól adományozott birtoka. Ezek tehát kisebl) szigetekel kéj>eztek az egységes királyi birtokon. Tehát a megye olyan birto2*