Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)
ELSŐ RÉSZ: Zalavármegye története. írta: Kozma Béla - 7. A kereszténység kezdetei
17 sodoriák a népvándorlás hullámai és Nagy Theodorik vezetéséivel Itáliában alapítottak maguknak új birodalmat. Néhány évtizeden keresztül csak osztrogót és vend néptöredékek tartózkodtak Pannóniában, míg Justiniánus császár 546-ban been^ gedte a gepidákat a Drávától északra eső területekre. A felvidéki longobárdok azonban az avarok segítségével csakhamar kiszorították a gepidákat és ők szállották meg Pannóniát. Ez a helyzet se maradi állandó, mert a longobárdokat szövetségeseik, az avarok betöréseikkel egyre nyugtalanították, úgy, hogy azok végül is fölkerekedtek és miként előbb a keleti gótok, úgy most a longobárdok is Itáliába vándoroltak és 568-ban Alboin király alatt új birodalmat alapítottak: Lombardiát. Az avarok megszabadulva egyetlen komoly versenytársuktól,, megkezdték honfoglaló munkájukat, ami annál könnyebben ment, mert egész a Kárpátok hegykoszorújáig nem találtak komoly ellenállásra. Faji sajátosságaikat és szokásaikat megőrizve, nagykiterjedésű és népes birodalmat alkottak a Kárpátok medencéjében. A közel másfél évszázados avar uralom rányomta bélyegét a zalai földre is, a földhányásokból, tipikus avar gyűrűrendszerben épült várak alakjában. Ezeknek a gyűrűalakú földváraknak számos nyo* mát találhatjuk ma is Zalamegyében. így például a Tapolca melletti úgynevezett «Gyűrűhegy» is ilyen avar «ring» lehetett a történészek föltevése szerint. Az avar uralom emlékét őrzi a tapolcai «Avarídomb» is, valószínűleg egy másik ilyen földvár maradványaként. Itt 1895-ben terjedelmes avar sírmezőt fedeztek föl, cserepekkel, agyagedényekkel, urnáikkal és sajátos, csipkézett díszítésekkel ékes egyéb edényekkel. Az itt és a Balaton mellékén egyebütt is nagymennyiségben föllelt hálósúlyok annak bizonyságai, hogy már a nép L vándorlás idején, — de valószínűleg előbb is, — jelentős foglalkozási ág vol! a Balaton halbő vizében való halászás. Ez a nép, amelynek kultúrájáról és történetéről a leletek viszonylagos bősége ellenére is följegyzések hiányában csak igen keveset tudunk, közel másfél századon át tartotta uralma alatt egész Pannóniát. Uralmuk emlékét máig is őrzi az ősrégi Bajánháza község, amelye! Bajánról, az avarok kagánjáról neveztek el egykor. Az avar uralomnak Nagy Károly vetett véget, amikor a frank hadak élén megtörte a szervezetlen törzsek hatalmát. 7. A kereszténység kezdetei. Amikor a római hegemóniát elsöpörték a népvándorlás hullámai a végnapjait élő klasszikus kultúrával együtt eltűnt a friss életszemléletet, új erkölcsöt és tisztultabb világfelfogást jelentő kereszténység is Pannónia földjéről. Századok múlva, Nagy Károly hatalmas frank birodalmának messze sugárzó fényében ragyog fel újból a kereszt Pannónia fölött, a szláv és német hittérítők kezében. A frank uralom alatt indult meg e terület igazi fejlődése és felvirágzása. Közigazgatásilag az Ostmark határőrgrófsághoz csatolták, egyházi szempontból pedig a Drávától északra eső terület a Rábáig a salzburgi püspökséghez tartozott. Ebben az időben már szláv volt a lakosság zöme. A VI. században kezdődött a szláv be2
