Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

ELSŐ RÉSZ: Zalavármegye története. írta: Kozma Béla - 6. A népvándorlás förgetege elsöpri a kultúrát

16 lefcére lecsapolták az akkor nagykiterjedésű Balaton egyrészét, az ingoványos, pocsolyás helyeket csatornázták, művelhetővé és lakhatóvá tették. Ennek a lecsapolási és csatornázási munkának igen sokat köszönhet Tapolca vidéke is. Akkoriban ugyanis Tapolcánál a Balaton messze benyúlt a mai város helyére és a Hatosi malmon túl végződött. A Kisfaludy által megénekelt, festői szépségű Szigliget vára is római eredetű, amint a badacsonyi hegylejtőkön is a rómaiak korában szüreteltek először mézédes mustot Bacchus venyigéiről. A Zalamegye területére eső castrumok közül a nevezetesebbek a sümeg-berkimalmi, a csehi-keszthelykúti és az 1895-ben kiásott pusztadörögdi táborhely. Ezek lerombolásában a köveket is meg^ őrlő időnek sikerrel segédkeztek a hanyatló rómaiakra törő germánok, a beözönlött kelták és avarok és a pusztítás munkáját betetőzte aztán a hún fergeteg. 6. A népvándorlás förgetege elsöpri a kultúrát. A népvándorlás első hullámai nem okoztak lényegesebb változást a római tartomány életében. A keleti gótok, egyéb germán törzsek, valamint a hún töredékek nem forgatták fel a római közigazgatást, Változatlan maradt a polgári és katonai élet, mely a leletek bizonysága szerint élénk és nívós volt, akárcsak Rómában. A hanyatlás korában egy ideig ismét szerephez jutnak a kelták, akik hihetőleg e vidéknek már a római hódoltságot megelőzően, első őslakói. A keltákról bebizonyítottnak veszi a történettudomány, hogy ők hozták a vasat először Pannóniába és ezzel véget vetettek a bronzy korszak primitív ősállapotának. A bronzfegyvert, amely könnyen eltöri, legyőzte a hajlékony vas, amelyet, ha meggörbült, vissza lehetett hajlítani. A római szellem tovább élt még és hatott a kultúrában és szokátsokban akkor is, amikor a hadiszerencse csillaga már leáldozott az egykor rettegett, hatalmas világbirodalom felett, amelynek határai egykor az addig ismert világ határait is jelentették egyszersmind. Lényegesen megváltozott azonban a helyzet, amikor a húnok föltűntek Európa keletén. Stridót, a római provinciális élet eme fontos empóriumát és vele lassanként az egész Dunántúlt ellepték a húnok által Dáciából kiszorított gótok, később pedig az átvonuló vandál törzsek pusztították, hogy végül Attila népe fejezze be a rombolás munkáját. A húnok 441-ben teljesen birtokukba vették Pannóniát és ezzel végleg meg^szünt a római közigazgatás és vele a latin kultúra is. A kereszténység zsenge palántáját eltaposták a harci paripák és a csaták förgetege elpusztította a virágzó szőlőtermelést. Számos lelet szolgáltat bizonyságot arra, hogy a húnok a zalai földeken táboroztak. A göcsejiek határfolyóját ma is Kerkének ne^ vezik Attila első feleségéről, Ellák anyjáról, akiről azt tartja a hagyofmány, hogy fürdés közben ebbe a folyóba fulladt. Keszthely kör''nyéke szintén bővében van a húnkori temetőknek. A rövidéletű hún birodalom felbomlása után a keleti gótok foglalták el ezt a területet, — valószínűleg a bizánci, keletrómai csár szár beleegyezésével, — 456-ban. De ezt a népet is csakhamar tovább-