Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)
MÁSODIK RÉSZ - Zalaegerszeg története
152 szolgáló téglák és cserepek égetésére vonatkozik, tehát a cseréppel és téglával kereskedni szigorúan tilos. Egerszeg lakosainak szorgalmát és törhetetlen élniakarását bizonyítja, hogy a város romjaiból pár év alatt ismét «teljesen újjáépült, úgy, hogy az 1830-ból fennmaradt egykorú aoélmetszetein, amely Zalaegerszeg távlati képét ábrázolja, a tűzvész okozta romoknak már semmi nyoma. Az 1848—49-iki szabadságharc alatt. A város az 1826. évi tűzvész után nemcsak megújult, de meg is szépült. Mint a regék csodamadara, a főnix, amely hamvaiból kel új életre, úgy pezsdült friss élet Egerszeg polgárainak szorgalmából az üszkös romok helyén. A város vezetőségének volt rá gondja, hogy a legnagyobb szigorúsággal szerezzen érvényt az új építkezési szabályrendelet követelményeinek. Teljesen újból rendezik a várost, a megnyitott új utcákat szélesekre méretezik^ gyalogjárókkal és vízlefolyókkal látják el, bevezetik az utcák világítását és — Pesthy Pál dr. szerint Magyarországon ez alkalommal először, — kövezik az utakat makadámmal, azaz a Mac Ádám-féle eljárással. Zalaegerszeg is belejut a reformkor nagy felbudulásának bűvkörébe és megkezdődik az a komoly, korszakokra kiható építőmunka, amelynek eredményeit a későbbi korok nemzedékei is elvezni fogják. A fejlődés, gyarapodás jegyében peregtnek Egerszeg napjai, amikor felvirrad az országra 1848. március 15. Akkoriban még nagyon kezdetleges volt nálunk a hírszolgálat, napokba került, amíg ©gyikínásik országos esemény híre eljutott az ország szívéből a vidéki városokba. A vasút még nagy újság, kivált Zalamegyében, a közlekedés javarészt még postakocsikon bonyolódik le, akárcsak a 'középkorban. A közlekedés és az élet egyéb keretei még a régiek, de maga a lélek, a gondolkozás már telítődött az új eszményekkel. Petőfi akkor már országos név és aki figyeli a pozsonyi diétákon lezajlott eseményeket, az tudja, hogy a îiatal zempléni fiskálisra, Kossuth Lajosra alighanem nagy szerep vár. így azután nem ís lep meg senkit, de annál inkább föllelkesít, a március idusának esemén3 reiről március 20-ára már Zalaegerszegre is eljutó híradás. Kossuth bécsi szereplése, Petőfi «Talpra magyar»-ja, — szinte várták, hogy a rügyfakasztó március meghozza azt a rég óhajtott eseményt, amely rátereli a nemzetet az új korszak ôsvér nyére. Zalaegerszegen nagy örömet és lelkesedést kelt Nagykanizsa városának egy hazafias érzéstől átfűtött lendületes kiáltványa, amely rendkívül melegjhangú kísérőlevéllel érkezett Egerszegre. Mind a levelet, mind a nyilatkozatot Nagykanizsa 13.000 lakosa nevében hatszázan írták alá. A nyilatkozatban a következő posztulátumok foglaltatnak: «1. Évenkénti országgyűlés Pesten. 2. A népképviselet törvényének kidolgozása első teendő legyen. 3. Minden honlakosra vallás és polgári tekintet nélkül a törvény előtti egyenlőség kiterjesztessék. 4. Ürbéri viszonyok, regálék, papi tizedek mielőbb megszüntessenek. 5. Nemzeti Bankot.
