Pesthy Pál dr.: Zalaegerszeg multja és jelene : képekkel és a város térképével ellátott Utmutató. (1931)

Zalaegerszeg utcái, terei

táblával megjelölt 13. számú házában): jogi író, nyug. egyetemi tanár, 1895-től '1903-ig vallás- és közoktatásügyi miniszter, majd a közigazgatási bíróság és a (főrendiház) felsőház elnöke. Népiskolák tömeges felállítása, gyakorla i irányban végzett iskolareformok s az egyetemnek a nők számára való megnyitása fűződik nevéhez. Minisztersége alatt nyert. államosítást a za'aegerszegi elemi, polgári leány- és felső kereskedelmi iskola és épült meg a főgimnázium. Ezen érdemeiért a város díszpolgárává válarztotta. (Ez az utca, amely 1896-ig részben Iskola-, részben Temető-utca nevet viselt, 1900-tól kezdve épült ki a régi temetőig terjedő hoszszúságában. Gyep- és vi ágszőnyeges járdaszegélyzete hangulatot ke'tö.) Középületek: Állami fe'ső kereskedelmi iskola. Központi ovoda. Állanr polgári leányiskola. Izr. temr>!om. Városi Szeretetház. (21.) Gróf Apponyi Albert- (azelőtt Csány, még korábban Újváros-) utca Apponyi (szül. 1846): a modern Magyarország legkiválóbb állanTérfia és szónoka. A magyar igazság lángleikü ügyvédje a párisi békekonfe-encián és a nemzetközi fórumokon. Európa lelkiismeretének éb esztgetője, a nemzet gondolkodásának teremtő eszményiségre nevelője, az alkotmányos jogfolytonosság szikUja, a keresztény és nemzeni eszme összhangzatos megtestesítője. Hídverő a rendiség maradványaival telt régi Magyarország és a szociá'is, demokratikus, nemzeti eszmék útján haladó új Magyarország között. — Zalaegerszeg díszpolgára. (Ez az utca az 1805-i tűzvész után kelet-