Pesthy Pál dr.: Zalaegerszeg multja és jelene : képekkel és a város térképével ellátott Utmutató. (1931)

Zalaegerszeg utcái, terei

— 47 — kezett, amikor az újonnan építendő házak­részére nagyobb területre volt szükség. Innen a régi neve is: Újváros. Egy négyszögöl ház­telek akkor átlag 10 krajcárba került.) Középületek: Ipartestület székháza. Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének székháza. (22.) Hegyi-utca (23.) Létesítendő-utca (24.) Uj-utca (1911-ig Cigány-utcának, Cigányszernek ne­vezték, mert a muzsikus cigányok viskóiból állott.) (25.) Arany János- (azelőtt Major-) utca Arany: 1817—1882): a legnagyobb magyar verses elbeszélő, a Toldi költője, akit Petőfi is megcsodált. Megrázó tragédiák elmesélője lüktető dalban. Müvei őrzik a nemzet legősibb hagyományait, eszményeit s a ma­gyar lovagvilág em'ékeit, a népélet színes, hangulatos anyagát, a magyarság sírva^-vigadó keservét, a legtisztább magyar nyelv kincseit. (Az utca régi neve onnan eredt, mert itt volt a püspökmajor.) Középület: Tüzoltószertár és laktanya. (26.) Pintér Máté-utca Pintér (1737—1790): 1774-től uradalmi számtartó, aki a püspök földesurat képviselte Za'aegerszegen. A város fe'edhetetlen jótevője. Végrendeletében úgy intézkedett, hogy Zala­egerszeg városban és a határban található összes ingó és ingatlan javait a város árve­résen adja el s a vagyon kétharmadát az ispita (aggápolda-ház) épületére, egyharmadát pedig arra fordítsa a város, hogy a kamatokból alkalmas muzsikusokat fogadjanak fel. Ezek •it

Next

/
Thumbnails
Contents