Pesthy Pál dr.: Zalaegerszeg multja és jelene : képekkel és a város térképével ellátott Utmutató. (1931)

Zalaegerszeg történeti múltja

_ 29 — A kegyeletérzés az ország egyik legszebb hősi hadifogolytemető'ét létesítette Egerszeg hatá- . rában és megérlelte a megye vértanúja, Csány László szobrának felállítását 25 évi viszontagságos agitáció gyümölcseként. Elismerésreméltó szerepe van a fejlődés iramában a sajtónak is. 1882-től kezdve, amikor Udvardy Ignác polgári iskolai igazgató megindította és szerkesztette a «Zalamegyé»-t, elégnek mutatkozott a hírszolgálat ellátására és a közélet ellenőrzésére egyetlen, majd két hetilap. (Zalavármegyei Hirlap, indult 1899ben, szerkesztette Csák Károly dr. Utóbb ennek 1902-ben a Zalamegyé-vel való egyesülése után a Borbély György főgimnáziumi tanár által alapított és szerkesztett Magyar Paizs, mely 17 évi fennállás után, 1917-ben szűnt meg.) Az 1918 után következő éveknek a közügyek iránt felfokozott érdeklődése azonban már két napilapot hívott életre. A dicstelen vágányra került «Zalamegye» a kommün bukásával (1919 augusztus) megszűnt, de az 1918 végén indult «Zalamegyei Újság» 1921ben nani'appá fejlődött, ugyancsak napilap lett 1926-ban, fennállásának ötödik évében a «Zalavármegye» is. Történeti érdeme a napisajtónak, hogy sugallója és hajtóereje volt a rekonstrukciós munkának. Ugyanez években látott napvilágot a «Göcsej» című szatirikus, a «Visszhang» című szépirodalmi és a «Zalai Élet» című szépirodalmi és sport hetiújság, ezeknek pályafutása azonban nem volt tartós. 1923-ban fiókot létesített itt a Magyar Távirati Iroda is a gazdasági- és sajtóhirszolgálat ellátására. A város egyéb téren is eredményeket vívott