Pesthy Pál dr.: Zalaegerszeg multja és jelene : képekkel és a város térképével ellátott Utmutató. (1931)

Zalaegerszeg történeti múltja

— 30 — 3d magának. Idetartozik a postai viszonyok tökéletesedése, a közlekedés mizériáinak fokozatos megszűnése a tudapesti vonatpárhoz csatolt közvetlen kocsi, a sínautóbusz és motoros járatok beállításával, a teherszállításnak a személyforgalomtól való elválasztása által. A Zalaegerszeg—Keszthely között bevezetett postaautóbusz^áratok is nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a vidéknek a megyeszékhellyel való érintkezése közvetlenebb legyen s így a forgalom idetereltessék. Az északi határban levő Szabadcsácsi-legelőnek alagcsövezés útján való megjavításával a mintaszerű rét- és legelőgazdálkodásnak s vele az állattenyésztésnek, a gazdaközönség jószágállománya növelésének adott értékes alapot a város. A legelő területén elsőrendű betonkavics-anyagot is bányásznak. Igen gazdag a kavicsterület, helyenként négy méter vastag rétegek vannak. A felsőerdei legelőnek erdősítésével kellő erdei legelő is áll a gazdák rendelkezésére. Általában nagy gond irányult a város gazdasági életének intenzív fejlesztésére és jövedelmezőségének fokozására. A vasútállcmás közvetlen közelében levő új állatvásártér létesítésével a vasúti átrakás könnyebbedett és egyszerűsödött meg és így tápot nyert az export-vásárlás. Sok előny van abban, hogy a vármegye törődő gondviselésébe vette a vidék köz- és bekötő útjainak rendbehozását. Zalaegerszeg és Kaszaháza között vasbeton-híd épült a régi fahíd helyén és a Hév. a zalaegerszegi vasúti hidakat is vasszerkezetüekkel cserélte fel. A város területének hatalmas mértékben való kiterjedése miatt az egyenáramot termelő