Pesthy Pál dr.: Zalaegerszeg multja és jelene : képekkel és a város térképével ellátott Utmutató. (1931)

Zalaegerszeg történeti múltja

— 13 — nagy jótevője, a középkori roskadozó templom helyébe 1750—1760. években építteti a város jelenleg is fennálló, gyönyörű barokk stílű plébániatemplomát, majd 1769-ben plébánia épületét. Ugyancsak ez a korszak adja egymásután a különböző, ma is Fennálló középületeit: a szállás- vagy kvártélyházat, ahol ma a vármegye nyer elhelyezést, a Kálvária . kápolnáját és az olai kápolnát. Ipari élete a céhek fellendülésével is nozgalmassá lesz és Egerszeg nagy terjedelmű termékeny vidék központjává válik. Szellem: művelődés terén is korán megnyilvánul a fejlődéshez való hajlandóság a városban. A város nagy pártfogója, Biró Márton püspök, már Mária Terézia uralkodása idején gimnáziumot akar felállítani Egerszegen, de sikertelenül; II. József uralma alatt újból kész a város anyagi áldozatok árán is középfokú iskolát felállítani. Már az 1740-es években említik a város jegyzőkönyvei a betegek-házát, 179S-ban kórházat és az elszegényedett aggok részére menházat építenek, amely intézmények a \*íros jótevőit, a Pintér Mátékat és Tüttőssy Lászlókat dicsőitik nemzedékeken át. Fontos esemény a város belső életében a földesúr változása. Mária Terézia királynő 1777-ben megalapítván a szombathelyi püspökséget, Egerszeg városát kikapcsolja a veszprémi püspökségből és a szombathelyi egyházmegyéhez csatolja át és egyúttal Zalaegerszeg uradalmát a szombathelyi püspöknek adományozza. Ez a változás annyiban volt jelentőségteljes, hogy a város az új egyházmegye legjelentősebb egyházközsége és a püspökség legértékesebb birtoka lévén, az egvházmegve