Pesthy Pál dr.: Zalaegerszeg multja és jelene : képekkel és a város térképével ellátott Utmutató. (1931)

Zalaegerszeg történeti múltja

— 12 — -kokat is szerezve, gazdálkodni, aminek az lett a következménye, hogy a katonaság és a földesúr, a veszprémi püspök között több ízben pörösködés támadt. A török hódoltság tartama alatt a török párszor feldúlta, felégette Egerszeget. 1600ban Pünkösd tájékán török portyázó csapat támadta meg Egerszeget és széjjel kergette az ép akkor gyűlésező megyei itélőszéket. Elpusztította 1615. őszén, 1641-ben, 1653-ban, 1654-ben szintén betörnek a törökök Egerszegre, azt részben feldúlják, felégetik és nagy zsákmánnyal térnek vissza Kanizsára. 1664. nyarán a törökök elfoglalják Egerszeg várát, amelynek egész helyőrsége elmenekül és csatlakozik Montecuccoli Szentgotthárd felé tartó hadseregéhez. Közben, 1621-ben rövid időre Bethlen Gábor hatalmába került a város. A vasvári béke utáni időkben már nyugodtabb Zalaegerszeg hadiélete, majd Kanizsának 1690-ben történt visszafoglalásával, jelentősége, mint várnak, meg is szűnik. A kuruckorszak végén várjellegét teljesen el is veszíti, földtömésből készült falait lerombolják és ezzel megszűnik végvár lenni. A két évszázadon át tartó, küzdelmekkel teli török hódoltsági korszak után, III. Károly és Mária Terézia idején bekövetkezett-Egerszegre is a békés fejlődés korszaka. Ebben az időben rakják le Zalaegerszeg mai fejlődésének alapjait. Az 1730—32. között épült megyei székházzal a vármegye székhelyét állandósítják Egerszegen és így Egerszeg története szorosan egybekapcsolódik a vá megye történetével. Biró Márton veszprémi püspök, Egerszeg