Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

Zala vármegye népoktatásügye Trianontól napjainkig. írta: vitéz dr. Barnabás István kir. tanfelügyelő

tovább alig jutottunk, mert a gazdasági helyzet miatt az iskolafentartók építkezni képtelenek voltak. A lehetetlen helyzeten szándékozott segíteni és lényegesen segített is az 1926. évi VII. t.-c. A kultuszminiszter e törvény alapján olyan hathatósan segélyezte az építeni akaró iskolafentartókat, hogy az építési szándék megvalósulhatott. Elismeréssel kell adózni az iskolafentartóknak, akik sokszor anyagi erejüket messze meghaladó áldozatot hoztak iskoláik érdekében. A miniszter látva a megcsonkított vármegye sok tekintetben kifogásolható népiskoláit, nagy megértéssel és hathatós segéllyel tette lehetővé annak megjavítását. Gondosan összeállított terv szerint kezdődött meg az akció. Az iskolafentartók megfelelő telket biztosítottak, természetben megadták a kézi- és igásmunkát, a többi költséghez pedig anyagi viszonyaikhoz mérten segítettek. A tervbevett építkezések, egy város kivételével, mindenhol megvalósultak. Az akció eredményét hirdeti ma 104 községben 173 modern tanterem és 90 modern tanítói lakás, szép fekvésű, tágas, száraz telken. Ehhez az építkezéshez az iskolafentartók 1,929.728 pengő államsegélyt és 410.720 pengő államkölcsönt kaptak. Államsegély nélkül épült fel 12 tanterem és 9 lakás. Az építkezéssel a községek iskolaügye teljes és kifogástalan rendezést nyert. Minden tekintetben kifogástalan iskolai épületek hirdetik az akció sikerét. Állami támogatás nélkül ilyen nagymérvű építkezést a mai nyomasztó gazdasági viszonyok között megvalósítani nem lehetett volna. A fejlődést mutatja például a szentadorjáni állami elemi iskola esete. Ez az iskola 1920-ban három tantermes és három lanerős volt. Ebben az iskolában hét község tankötelesei voltak beiskolázva. Ma ez az iskola két tanító's, a négy csatlakozó községben pedig négy iskola van öt tanítóval. Ehhez hasonló fejlődésre több példa van. A folyó tanévben 44.013 mindennapi tanköteles oktatását 789 tanteremben 813 tanító látja el. egy-egy tanteremre és tanítóra átlag 54— 55 tanuló jut. A vármegye területén jelenleg öt óvöda, 384 elemi iskola 789 tanteremmel, tíz polgári iskola és egy tanítónőképző-intézet működik. Mindezen adatokból örömmel állapítható meg, hogy a vármegye tan ügye tíz év alatt lényegesen megjavult. Meg kell emlékeznem azonban arról is, hogy a jobb iskola épületeibe jobb tanítás is költözött. A megváltozott idők megváltozott tantervet kívántak s kultuszminiszterünk a réginek természetes alapulvétele mellett 1925-ben kiadta az új népiskolai tantervet. Célja ennek: „A hazának vallásos, erkölcsös, értelmes és öntudatosan hazafias polgárokat nevelni, kik az általános műveltség alapelemeit bírják és képesek arra, hogy ismereteiket a gyakorlati életben értékesítsék Ha az új és a régi tantervet nézzük, összehasonlítást keresve a kettő között: azok egészében nem igen találunk eltérést. A rendszer 92