Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

Zala vármegye népoktatásügye Trianontól napjainkig. írta: vitéz dr. Barnabás István kir. tanfelügyelő

más! Az új tanterv a gyermeket helyezi a tanítás közepébe, az egyéni­ségének megfigyelését, szabad megnyilatkozását tartja a legfonto­sabbnak. Természetes, hogy az új tanterv végrehajtása — éppen mivel nem az az új abban, hogy mit. hanem az: hogyan — új s nem könnyű fel­adatokat állított a tanítóság elé. Ennek sikeres keresztülvitelére az ország egész területén szemináriumi napokat tartottak az 1929. és 1930. év folyamán. Zala vármegyében nagyobbszabású keretben nyert ez a munkaprogram megoldást. Hét körzetben 27 szemináriumi nap szerveztetett, 210 előadással, illetve programszámmal, 8ő előadóval. A körzetek székhelyei: Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Keszthely, Sümeg, I Jacsa, Zalaszentgrót és Lenti voltak. A tanítóság mindenütt majdnem teljes számmal vett részt ezeken, átlagosan százötvenen jelentek meg egy-egy szemináriumi napon. Sőt meleg érdeklődést tanúsítottak a nem közvetlenül érdekeltek, elsősorban a vármegye és az egyházmegyék vezetősége is. A szeretettel felkarolt és végzett munkának már is jelen­tős eredményei tapasztalhatók a vármegye népoktatásában. Zala vármegyében az iskolából kikerült ifjúság és fölnőtt lakos­ság szellemi továbbképzésével a városokban és népesebb községekben alakult kulturális egyesületek már évtizedekkel ezelőtt foglalkoztak, de ezek munkáját a világháború derékban vágta ketté. A világháború és az azt követő forradalmak hiányos népoktatása nemzetünk életében beállt nagy változások, a magyar falu, a magyar néplélek kedvezőtlen alakulása nélkülözhetetlen életszükséggé tették az iskolánkivüli népművelés helyes irányú fokozottabb megindítását. Magyarország nagy kultuszminiszterének irányítása és Zala vár­megye alispánjának elnöklete alatt működő Zala vármegye Törvény­iiatósági Iskolánkivüli Népművelési Bizottsága megalakításától — 1922. év őszétől újból megindult a népművelési munka. Kezdetben lassan haladt előre, mert sok helyen idegenkedéssel fogadták az előadásokat és tanfolyamokat. No de nem is lehetett cso­dálni. hisz a népművelés új intézmény volt s nálunk minden új, ide­genkedést vált ki. De az egyre emelkedő számú lelkes előadói kar hozzá tudott fér­kőzni a városok, községek lakosságának lelkéhez s felkeltette bennük a tanulás és a művelődés utáni vágyakozást. Évről évre újabb és újabb helyeken gyulladtak ki a népművelés őrtüzei és a népművelés fáradhatatlan munkásai sok-sok akadály le­küzdése után biztosan haladtak a megvilágított úton, mert szent volt a meggyőződésük, hogy az ország boldogulása elsősorban polgárainak műveltségétől, tudásától függ. Zala vármegye iskolánkívüli népművelési munkája a m. kir. val­lás- és közoktatásügyi minisztérium támogatásával az utóbbi tíz esz tendőben rendszeresen halad előre. A vármegye területén a népművelési tevékenységek fejlődését az alábbi számok tüntetik fel: Az 1922/23. tanév alatt 97 ismeretterjesztő előadás; az 1923/24. tanév­ijén 806 ismeretterjesztő előadás; az 1924/25. tanévben 1119 előadás és 16 általános ismeretterjesztő tanfolyam; az 1925/26. tanév téli hónapjai alatt 93

Next

/
Thumbnails
Contents