Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

Zala vármegye 1919—1929

deniitl óriási a lelkesedés. Megalakul Budapesten a Nemzeti Tanács Hock János elnöklete alatt. Óránkint jönnek a hírek, hogy mindenki csatlakozott a Nemzeti Tanácshoz, a lapok különkiadásban közlik, hogy megjelent József főherceg és letette a hűségesküt Hock János kezébe. De jöttek a lesújtó hírek is. Elhangzott Linder akkori hadügyminiszter destruktív kijelentése: „Nem akarok katonát látni!" Felbomlott a rend, a frontról özönlöttek vissza a katonák és védelem nélkül maradt az országhatár. Az összeomlás És ettől kezdve az események a szél gyorsaságával kergették egymást. Átalakult egész közjogunk és felépült a szabad, az Ausztriától teljesen független, önálló Magyarország. Az események rettenetes forSzicjliget gatagában és a történelmi átalakulás küszöbén a vármegyei közigazgatási szervek is megkezdték a maguk külön, önálló munkáját. Zala vármegye területén folytak le az összeomlásnak majdnem a legnagyobb eseményei. Határszéli vármegye lévén — amelyre a szomszédos jugoszláv agitátorok már rég vicsorították a fogukat —, itt vonultak keresztül az olasz front felbomlása folytán a katonák és ennek során rettenetes eseményeik színhelyévé vált a vármegye területe. November 2-án a Murakirály-Perlak vasútállomásról a karhatalom parancsnoka jelentette, hogy a hazatérő katonaság a vasútállomás magyar jelzőtábláját letépte, szervezkedik a polgári lakossággal és a karhatalommal szemben ellenséges magatartást tanúsít. Perlakon a katonák és a csőcselék fosztogat, rabol és csak négy csendőr állott a felfegyverzett tömeggel szemben, teljesen tehetetlenül. Muracsányban és Alsómihálvfalván a községi pénztárt kirabolták és az adóügyi jegyzőt súlyosan megsebesítették. November 3-án Csáktornyára Varasd irányából többszáz főnyi tömeg érkezett. A csendőrség, a kevésszámú katonaság és a maroknyi hídőrség nem is gondolhatott ellenállásra. A vérontás elkerülésére láb7