Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

Zala vármegye 1919—1929

hoz tett fegyverrel kellett volna várni a fosztogató tömeget, amire azonban nem került a sor. mert időközben a varasdi rendőrkapitány horvát reguláris katonasággal a esőcseléket szétverte. Ugyanezen a napon érkeztek hírek arról, hog}- Alsólendván, Letenyén, Belatincon és Muraszerdahelyen a csőcselék fosztogat. Kirabolták az összes kereskedőket, a jegyzői irodákat és gróf Zichy Ágost belatinci kastélyát. A muraszerdahelyi körjegyző betegen menekült Csáktornyára, ahol a kiáltott izgalmak következtében meghalt. A rablás, pusztítás és fosztogatás a legnagyobb mérvet Stridóváron öltötte, ahol a tömeg szétrombolta a jegyzői irodát, kirabolta a körjegyző lakását, a községi takarékpénztárat, gróf Dunay kastélyát, az összes földbirtokosokat, a csáktornyai ferenerendi zárdát, összetörték és összezúzták az összes berendezési tárgyakat és a pincében lévő borokat kieresztették. A Muraközben mindenütt szomorú pusztulás. Sárba került az ország címere és a javak a dühöngök martaléka lettek. A Muraközből átcsapott a fosztogatás a letenyei járásba. Kányavár, Erdőhát, Szentadorján, Kiscsehi községekben kereskedőket és magánosokat fosztottak ki. Mura rátkán Inkev báróné uradalmát tették tönkre. A csáktornyai járás majdnem összes községeiben, a perlaki járásban, az alsólendvai járá^ vendlaikta vidékein, a letenyei és novai járások egvik-másik magyai községében is zavargások és rablások fordultak elő. A tapolcai járásban gróf Deym János gazdaságát rabolták ki. A hatóságok fegyveres erő híján teljesen tehetetlenül állottak az elszabadult népszenvedély rémes cselekedeteivel szemben. Az anarchia tetőfokát érte el. Zalaegerszeg és Nagyikanizsa megtelt menekülőkkel. A helyzet annyira tarthatatlanná vált, hog}' a főispán a belügyminiszter felhatalmazására statáriumot hirdetett, amely november 17-ig volt érvényben. Néhány napon belül azonban sikerült a rendet valamennyire helyreállítani a katonaság segítségével. A rend csak ideig-óráig maradt rend. mert a zavargások napirenden maradtak, úgyannyira, hogy a vasútvonal biztonságát is veszélyeztették. Az egyes községeikben csoportosult, gépfegyverekkel is ellátott felfegyverzett katonák a hozzájuk csatlakozott csőcselékkel együtt tovább raboltak és fosztogattak. Ekkor a főispán intézkedésére a csáktornyai csendőrség a nemzetőrséggel és a 20-as honvéd tisztitanfolyam katonáiból összeállított 400 főnyi karhatalommal november 12-én körülvette Dráva vásárhelyt, ahol a legelvadultabb fosztogatások voltak és hat gépfegyver tüzével sikerült félórai küzdelem után az ellenállókat lefegyverezni és a rendet helyreállítani. A zendülők közül többen Varasdra szöktek, ott hazudozásaikkal félrevezették a jugoszláv hivatalos köröket, azt állítván, hogy a magyarok felgyújtják a vend falukat, a lakosságot legyilkolják és Varasd ellen akarnak támadni. Erre a félrevezetett horvát hatóságok mintegy 800 főnyi haderőt küldöttek Csáktornya ellen. A legizgalmasabb órák teltek el. A horvát parlamenterek bejöttek Csáktornyára és mielőtt támadtak volna, információkat kértek, ezek megnyugtatók lévén, a támadás elmaradt. Stridóvár és vidéke állandó tűzfészek maradt. Végre november 15-én csendőrök szálltak ki oda és 23 zendülőt elfogtak, akik ellen a rögtönítélő bírósági eljárás megindult. S