Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

Muraköz és a határkiigazító bizottság

felállítva, mert az önkormányzati életben fejlődő nép, hacsak külső izgató anyaggal ideig-óráig nem sikerült megtéveszteni, minden esetben önmaga találta meg azt a határt, amelyen túllépni az államérdek veszélyeztetése nélkül nem lehet. Az iyen szabadlevegőjű életben megizmosodott nép, tehát a muraközi nép is, tévedésben lehet rövidebb-hosszabb ideig közéletének értéke tekintetében, különösen, ha véleményének kialakulásában, az emberiség lázas időszakaiban, arra alkalmas jelszavakkal befolyásolják, de mihelyt saját tapasztalata alapján a kritika terére léphet, volt közigazgatását a boldogságot igérő új közigazgatással összehasonlítja, elemi erővel tör ki belőle a szabadabb és szebb, mert emberibb köz- és magánélet után való sóvárgás és le fogja rázni magáról azt az igát. mely szabad mozgásában korlátozza. A muraközi nép erősen ragaszkodik a választott közigazgatási tisztviselőihez, bennük rendületlenül bízik és ma is az az erős akarata, hogy az a közigazgatási szervezet vegye fel újból működését, aimeh a Muraköznek a jugoszlávok által történt megszállása miatt kény telen volt működését abbahagyni. A muraközi horvátajkú nép hol tömegesebben, hol szórványosan, aszerint, hogy mennyire szigorú a határzár, állandóan felkeresi a zala megyei régi közigazgatási hatóságait és főleg a megyei árvaszéket. Pa naszkodik, hogy a horvátországi horvát nyelv neki idegenebb, mint a magyar, a cirill írást nem ismeri, erre a nyelvre és írásra akarják kényszeríteni, míg magyar impérium alatt nyelve és írása használatában korlátozva nem volt, nincs most hatósága, amelyhez bizalommal fordulhatna. Pénzének, egyéb értékeinek további gyámpénztári őrzését kéri, annak a hitének adva kifejezést, hogy törvényes gyámhatósága a megyei árvaszék, működését hamarosan újból megkezdheti. Muraköz és Zala vármegye közegészségügyének szoros kapcsolata. A mai demarkácionális vonalnak Zala vármegye területén való fenntartása nemcsak a közlekedési és közgazdasági viszonyok tekintetében járna a lakosságra nézve a legnagyobb hátránnyal, de még a közegészségügyi szolgálat zavartalan ellátását is lehetetlenné tenné. Különös nehézséget okoz és majdnem lehetetlenné teszi a védeke zést a heveny és közveszélyes fertőző betegségek tekintetében az a körülmény, hog\

T a jelenlegi demarkácionális vonal mentén fekvő községek lakosságának földjei kölcsönösen innen és túl esnek s így ragál\ esetén a betegséget áthurcolják. Minthogy közegészségügyi adminisztráció tekintetében jelenleg két hatóság intézkedik (jugoszláv és magyar hatóság) a jugoszláv hatóságtól pedig a fennálló nemzetközi egyezmények dacára, nem kapunk semmiféle értesítést a fertőző kórokról, nem tudunk semmiképpen sem védekezni a ragály-behurcolástól. amint az Nagykanizsa városában meg is történt, ahová Muraközből behurcolták a himlőbetegséget, úgyhogy Nagykanizsa városában kényszerellátást kellett elrendelni az egész lakosságra a járvánnyá fajult himlőbetegség elfojtása végett. Az egész csáktornyai és perlaki járás súlyos egyiptomi szembetegséggel (trachomával) van megfertőzve, (a megbetegedettek száma a 72