Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

Muraköz és a határkiigazító bizottság

megszállás idején 1600-on felül volt) s minthogy trachoma-szemkórbáz egyedül Nagykanizsán van s tudomásunk szerint a megszállt területen ezen betegek rendszeres gyógykezelésben nem részesülnek, állandó a veszély arra nézve, hogv a határon a bajt áthurcolják Magyarországba is. Kulturális viszonyok A muraközi nép mindig nagy hajlandóságot mutatott a kulturális fejlődés iránt. Gyermekeinek valláserkölcsös nevelését, iskoláztatását egyik főfeladatának ismerte. Azért mindazon községek, amelyek saját erejükből megfelelő iskolát felállítani, vagy fenntartani nem tudtak, saját elhatározásukból a magyar államhoz fordultak segítségért, állami iskolát kértek, vagy meglevő iskoláikat adták át állami kezelésbe. A magyar állam nem késett a segítséggel. A legmesszebbmenő áldozatok árán egymásután emelte a Muraközben a jól berendezett szebbnél-szebb iskolákat és azokat a legjobb tanítókkal látta el. Palotaszerü épületek emelkednek Csáktornyán Stridóváron, Ráckanizsán, Perlakon, Muracsányon, Hodosányon, Kotorban. szép földszintes épületek díszítik Jánosfalva, Drávaszentmilhály, Drávafüred stb. községeket. Mindezek és a többi állami iskolák hirdetik a magyar államnak velük szemben gyakorolt áldozatkészségét és bőkezűségét. A magyar tanügyi hatóságok és a kormány mindig arra tőre kedtek, hogy a nép anyanyelve jogainak tiszteletben tartása mellett az ő nyelvén, az úgynevezett muraközi horvát nyelven tanítsák meg a szükséges általános ismeretekre a muraközi nép gyermekeit. E végből a magyar tanügyi kormány a nép anyanyelvén ábécés- és olvasó-köny veket adott ki, melyekből a tanulók megtanultak írni-olvasni és ugyancsak belőlük anyanyelvükön megtanulták a szükséges közismeretek minden ágából a tudnivalókat. Ekként a nép művelődése buzgó tanítók vezetése mellett szépen haladt előre, úgyannyira, hogy a muraközi nép egyike hazánk legértelmesebb népeinek. Mivel tehát a muraközi nép a magyar testvérnemzetnek reá is kiható, a szomszéd délszláv népekhez képest magasabb kulturális előhaladottsága folytán magasabb nívón áll, mint a szomszéd drávántúli horvát, vagy a stájer szlovén népj ezért az ezen nemzetekbe való beolvadás reá nézve kulturális tekintetben pangást, sőt visszaesést jelentene. A kultúra tekintetében alacsonyabb fokon álló szerbek és horvátok tehát alacsonyabb színvonalra fogják Muraközt kulturális tekinti then lesüllyeszteni. Ez pedig annál is inkább be fog következni, mert a horvátok és szerbek a muraközi iskolákra a délszláv irodalmi nyelvet erőszakolják, mely nyelv rokon ugyan a muraközi horvát nyelvvel, azonban oly nagy a különbség köztük, mint például a cseh és tót, vagy a lengyel és rutbén nyelv között s mert a muraközi, eddigi magyarországi tanítók kiüldözése után a szerbek és horvátok saját, a magyarországi tanítóknál jóval alacsonyabb színvonalon álló tanítókat helyeztek a Muraköz iskoláiba. 73