Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

Muraköz és a határkiigazító bizottság

Közlekedési viszonyok és a gazdasági forgalom iránya A közlekedési viszonyok is meggátolják a muraközi népnek szabad mozgását kereskedelem tekintetében. Ugyanis közlekedési útjai ősidők óta Magyarország belsejébe irányítják. Már maga az a körülmény, hogy a nagy és több mederben folyó Dráva vize sokkal nagvobb közlekedési akadály, a kicsi és egymedrű Muránál, természetessé teszi ezt. A Dráván ímeg egész Muraköz vonalán csak egy helyen van híd és két helyen van rév, míg a Murán négy bid vezet át és ezen felül nyolc helyen van rév. Annak statisztikai kimutatása, hogy a gazdasági forgalom teljesen a mai Csonka-Magyarország felé gravitált, mivel az utazási és szállítási részletes adatok nem voltak beszerezhetők, nem áll módomban közölhetni. A rendelkezésre álló szállítási adatok, mely adatok a Magyarország felé, illetve Magyarország felől irányuló személypoggyász és áruforgalomra vonatkoznak, eléggé dokumentálják azt, hogy a gazdasági közlekedésnek az iránya feltétlenül Magyarország volt. Az utasok nagyobb része Zalaegerszegre, Alsólendvára, kisebb része pedig Csáktornyára és ezen át Nagykanizsára és Budapestre gravitált, a főbb tömegáruk pedig gabona, élő, szén, gyümölcs, friss hús sfcb. a budapesti, valamint a dunántúli s egyéb magyarországi állomásokkal való forgalomban kerültek fel-, illetve leadásra. A vasúthálózatot illetőleg: A megcsonkítás által a Celldömölk—boba—zalaegerszeg—csáktornyai vasútvonal én derékon szákíttatik meg s ezáltal elveszti eredeti hivatását, amely északnyugati Magyarország vidékét a délnyugati részekkel és Horvátországon keresztül a tengerparttal kötötte össze, olyannyira, hogy a magyar királyi államvasutak a délivasúttal majdnem minden összefüggést elvesztettek, ha meggondoljuk azt, hogy a budapest—prágerhofi 350 km. hosszú vasúti fővonalnak az előállott állapot folytán mindössze egyetlen egy transverzális vonala — a nagykanizsa— szombathely—wienerneustadti — marad meg. Muraköz közigazgatási viszonyai Magyarország az önkormányzat hazája, ahol a község, a város, a vármegye saját választott tisztviselői segítségével belügyeiben önállóan intézkedik és az állami közigazgatást is saját tisztviselőivel közvetíti. Az önkormányzati hatáskör Muraköz községeiben és Zala vármegyében mindig azonos volt Magyarország bármely községének, illetőleg vármegyéjének önkormányzati hatáskörével. Ezzel szemben a Magyarországot környező országokban lakó népek az önkormányzati életet nem ismerik, vagy csak oly csekély mértékben, hogy annak a néplélek kialakulására ezideig befolvása nenn lehetett. Az önkormányzati élet kultúrfokot jelent, politikai érettséget és önfegyelmezésre képességet feltételez. Különösen áll ez Magyarországra, ahol az önkormányzati élet ezeréves gyökerekből, ősi tradí dókból és jogszokásokból táplálkozik és ahol a szabadságjogok korlátai is az államhatalom részéről mindig csak nagy kontúrokban voltak 71