Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

Muraköz és a határkiigazító bizottság

vármegyének minden irományaikkal és okleveleikkel együtt átadni készek lesznek. Varasd, 1860 november 29-én, Czár István Varasd megye ím. kor. biztosa". (Lásd az 1443—860. számú országos levéltári csomóban.) Ugyanezt igazolja Globocsnik Antal, aki az abszolutizmus idejében Csáktornyán es. kir. járásfő volt. ki egyik iratában panaszkodik, hogy Zágrábban 1861 január 17-én a Muraköz hovatartozása érdekében megtartandó gyűlésre a muraközi horvátokat hiába édesgette, de a muraköziek nem mentek el, mert még a jelét sem akarták mutatni annak, hogy ök Horvátországhoz akarnak tartozni. Sőt még 1861 január 28-án a Varasdra ugyanebben a tárgyban összehívott megyegyűlésen sem jelentek meg, annyira illegálisnak tartották Horvátországhoz való átcsatolásukat. A varasdi megyegyűlés kii lönben jelentette, hogy Muraköz számára nem választhat tisztikart, noha 1849 óta Varasd megye függeléke, mert nem illetékes és „mert Muraköz eddigien törvénytelenül tartozott Horvátországhoz". (Lásd Horváth: Povjest Medjumurja 319. lap. Zagreb.) Muraköz népét elválaszthatatlan érzelmi kapcsok fűzik a magyar nemzethez. A törökverő hős Zrínyi Miklós a magyar nemzet nevében, mint annak a fia védte a művelt Nyugatot az Ozmán birodalom bar bárságai ellen. Az ő érdemeit mint magyar nemzeti hős érdemeit az akkori művelt világ is elismerte. A francia király elismerőleg nyilatkozik róla, a pápa kitüntetésben részesítette, amiért a nyugati kultúrát -védelmezte. A muraköziek nyelvi és etnográfiai helyzete. A jugoszláv államnak a Muraközre vonatkozó igényénél jugoszláv részről azt lehetne tán felhozni, hogy a muraközi nép horvát nyelvű. Ez a támpont talán a jogigény megállapítására is alkalmasnak látszanék, ha tényleg horvát volna a muraközi nép nyelve. Ámde a nyelvtörténeti kutatások és a nyelvtani összehasonlítások egészen mást bizonyítanak. A muraközi nép nyelve a horvát nyelvnek nem származéka, sem pedig annak dialektusa, hanem önálló jelleggel bíró szláv népnyelv, mely legnagyobbrészt a horváttól eltérő szókinccsel, eltérő nyelvtani alakokkal bír. A muraközi nyelv ős szülői a szlavón és szlovén (vend) nyelv, de nem azonos velük, mert századok folyamán vegyüléknyelvvé vált s elszigetelt földrajzi helyzetében idegen (főleg magyar, német és latin) nyelvek hatása alatt átidomult, azonban megőrizte ősi sziavon, másrészt ősi szlovén (vend) alapsajátságait is. A délszláv horvát és szerb nyelvhez csak olyan nyelvrokonság fűzi. mint a cseh nyelvhez a lengyel nyelvet, vagy a ruténhez a tót nyelvet. A muraközi nép a horvát-szerb nyelven beszélőt nem érti meg s a horvát-szerb nyelv idegen előtte. Több neves horvát nyelvtudós is megállapítja, hogy a muraközi nyelv nemcsak nem horvát nvelv, hanem nem is származik a horvátból. A bizottság tagjai, köztük (s ez fontos) a horvát kiküldöttek is megállapították, hogy a muraközi nép nyelve és a délszláv irodalmi 67