Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

Muraköz és a határkiigazító bizottság

horvát-szerb nyelv közt oly nagy a külömbség, hogy azt a muraközi iskolákban egyáltalában nem lehet használni tanítási nyelvül, sem pedig a tankönyvekben. Ennélfogva a bizottság az állam által kiadott muraközi nyelven írt ABC-könyvet nemcsak meghagyandónak véleményezte, hanem a többi népiskolai könyvnek is a muraköziek nyelvén való megiratását javasolta. Muraköz hovatartozása kérdésének igazságos eldöntésénél most is

T miként 1860-ban történt, az önrendelkezési jog, a nép akarata és érdeke volna legfontosabb tényező. Tény az, hogy a Muraköz népe nem akar Jugoszláviához tartozni s ha odacsatoltatnék, a visszakívánkozás vágyát állandóan szívében fogja hordani és azt senki által és semmi módon nem fogja magából kiirtani engedni. Reálpolitikai szempontok. Az alábbiakban előadjuk mindazon geográfiái, gazdasági, vallási és kulturális, víz- és hegyrajzi, közlekedési, kereskedelmi stb. adatokat, amelyek azt bizonyítják, hogy nemcsak az ezeréves történelmi mull és igazságunk, nemcsak az ezeréven át fennállott összekötő magasabb etikai kapcsok, nemcsak az érzelmeink után igazodó hazafiúi törekvésünk, hanem reálpolitikai szempontok és a békeszerződés szerint elszakításra ítélt lakosság élete és eminens vitális érdeke és az általános», emberi szempontok és az emberi eszme megvalósításához fűződő érdekek is azt követelik, hogy a Dráva vonal legyen az ország határa. A Mura nem lehet országhatár. A Dráva már ezer év óta határfolyó Magyarország és Horvátország közt, mint természetes földrajzi és etnográfiai vonal; széles és sebol át nem gázolható mély medre alkalmassá is teszi, hogy államhatár maradjon. Ennek ellenében a Mura jóval kisebb és sekélyebb és sok helyen átgázolható medre legkevésbé sem alkalmas arra, hogy Magyarország és Jugoszlávia közt határ legyen. Olylan muraközi községek is vannak, melyeknek területét a Mura szeli át s a község határa a Murán túl van, de viszont a Mura balpartján fekvő községek lakosságának is sok birtoka van Muraközben. Fontos körülmény, hogy a muraközi nép nagy részének a szőlőbirtoka s gyümölcsöse is a Murától északra eső hegyekben fekszik. Ez azt bizonyítja, hogy a Mura mint tervezett új államhatár összevissza kuszálná a két part mentén fekvő s egymásra utalt birtokteste ket s ezzel a nép gazdálkodási és megélhetési viszonyait mindjobban megnehezítené, sőt lehetetlenné tenné. Feldúlná a békés lakosság megelégedését, lerontaná munkakedvét, felzavarná gazdasági berendezkedését s örökös torzsalkodásnak, perlekedésnek és sok más bajnak vetné meg alapját, aimi már a megszállás óta is jelentkezett és súlyos bajo kat okozott. A Mura, annak folyása és ártere a két ugyanazon országhoz és megyéhez tartozó szomszéd népet gazdaságilag sem választja el egy mástól. Az egyedül lehetséges államhatár a Dráva, amely folyása, medre és áradásai következtében nemcsak nyelvben s érzésileg. hanem közgazdaságilag is tényleg és határozottan elválasztja egymástól a partjai mentén fekvő magyarországi, illetőleg horvátországi községek 68