Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

Muraköz és a határkiigazító bizottság

híresztelték, sem a templomban, sem az iskolában, sem pedig a közigazgatásban. Nagyon figyelemreméltó az a körülmény, hogy Muraköz népe régi urával, Magyarország egyik legnagyobb államférfiéval, hadvezérével és költőjével: Zrinyi Miklóssal, Muraköz szülöttjével évszázados átöröklött tradicionális kapcsok révén is, sob a el nem mosódó hazafiúi érzéssel van összeforrva a magyar hazával s a magyar nemzettel. Viszont a nagy magyar államférfi, hadvezér, költő, valamint annak szülő és működési helye Muraköz s az ahhoz fűződő kegyeletes emlékek olyan szent fogalmak a magyar nemzet előtt, hogy e területileg kicsiny, de történelmileg rendkívül becses terület elszakítását, a legnagyobb hazafiúi feljajdulás kísérné és ez a cselekedet úgy a magyar nemzet, mint a imuraköziek szívében soha nem szűnő fájdalmat, elégedetlenséget szülne, a visszaszerzés akaratát pedig bizonyára soha semmi sem tudná kiirtani a magyar nemzetből. Muraköz népének Magyarországhoz való ragaszkodása ősrégi. Egyetlen évszázadot sem mutathat fel a történelem, melyben a mura közi nép megtagadta volna magyar hazájához való hűségét. Hogy a muraközi nép hazafias érzésében évszázadok óta magyar volt. azt a történelem bizonyítja, ezen érzésének kulcsa egyrészt az anyaországgal való állandó érdekközösség az évszázadokon át egymásba rétegeződő hagyomány és a magyarsággal való vérrokonság, amely a Muraközben élt magyar jobbágyok és hajdúk házasságok révén történt elvegyüléséből eredett. Tanúbizonysága ennek a még ma is élő és színmagyar eredetre valló muraközi családi nevek egész soka sága. Baksa, Vértes, Tököli, Bocskai, Kenyeres, Újlaki, Kenyérvári, Szegedi, Sélley, Hunyadi, Kanizsai, Sárkány, Tiszai, Haramia, Kocsis, Szakái, Vadász, Kis, Pongrácz, Hegedűs, Csanádi, Füles, Vitéz, Vas, Ország, Kölkedi, Balog. Muraközi, Tarádi, Dávid, Konyári, Kenász, Sombor, Szita, Érsek, Talán, Bogdán, Horváth, Nagyfalusi, Fiilösi, Kálóczi, Mátai, Murlasi. Ezeket is a wilsoni elvek alapján, a népek önrendelkezési jogánál fogva kell Jugoszláviához kapcsolni? A muraközi nép a munkán kívül a lángoló hazaszeretet varázsát is átörökölte Zrinyi példájára dédapáitól. A magyar hazához való ragasz^ kodásában egyetlen nem magyar ajkú honfitársa által sem hagyja ma gát tűlszárnyaltatni, dacára annak, hogy naponként ki van téve a kísértésnek a szomszéd horvátok és stájerországi szlovének részéről. A nép feltétlenül Magyarországhoz vonzódik és ragaszkodik, nemcsak a magyarokkal való ezeréves összetartozás és politikailag való békés együttélés következtében, hanem mert a magyar szabadon engedte használni és művelni nyelvét, szokásait és soha agresszív imódon nem nyúlt a nép nyelvéhez, sem pedig faji mivoltjához. A muraközi nép magyar hazaszeretetének néhány példával való illusztrálására fel kell ütnünk a történelem lapjait, el kell olvasni az azon időbeli feljegyzéseket és okiratokat, melyek kézzel foghatólag fognak bizonyítani állításunk igaz volta mellett. Az 1848—1849-iki szabadságharc Muraköz népét sem hagyta érintetenül. Úgy az alsó, mint a felső vidék lakossága nemzetőrséggé alakult. felfegyverkezett és a Dráva partjára sietett őrt állani, hogy a beZala vármegye feltámadása Trianon után 5 65