Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

Tapolcai járás

Nemesgulács CSIGÓ FERENC, földbirtokos Nemesgulácson született 1871-ben. Középiskoláit Győrött, Sopronban. Grácban és Budapesten végezte. 1895 óta állandóan Nemesgulácson él és ott gazdálkodik. A vármegyei életben tevékeny részt vesz, a vármegyei törvényhatósági bizottság tagja, képviselőtestületi tag, Diszel község iskolaszékének világi elnöke, közbirtokossági delegált a bányánál, a Vármegyei Gazdasági Egyesület és a Dunántúli Mezőgazdasági Egyesület választmányi tagja. WELTNER ANDRÁS FERENC, földbirtokos és bányatulajdonos Nemesgulácson született 1892-ben. Középiskoláit Sopronban végezte, a gazdasági akadémiát Keszthelyen. Családi birtokukon, amely 1873 óta van a család tulajdonában, kezdeti el gazdálkodni. Atyjának 1901-ben bekövetkezett halála óta önállóan vezeti tovább a 620 holdas birtokot. A világháborúban mint tart. főhadnagy vett részt, harcolt az orosz, szerb, olasz és román frontokon. Kitüntetései: arany érdemkereszt, Signum Laudis, Károlv-csapatkereszt. A kommün alatt hazafias magatartása miatt halálra ítélték, azonban a kommün bukása következtében megmenekült a kivégzéstől. 1930 január 1. óta bazaltbánya-tulajdonos és 70—75 munkással dolgozik. Vármegyei bizottsági póttag, képviselőtestületi tag. a vármegyei mezőgazdasági bizottság tagja, a Hangya igazgatósági tagja, a vármegyei hegyközségi tanács tagja, a Lövész Egyesület tagja, a Varmegyei Gazdasági Egylet tagja. ifj. SZABÓ ISTVÁN, tűzoltó-főparancsnok Nemesgulácson született 1883 szept. 9-én. Iskoláit szülőhelyén végezte, majd apjánál kitanulta a kőműves-mesterséget. 1900-ban szabadult fel. A világháború idején, 1914 június 26-án mint hidászkatona vonult be a hadsereghez. A szerb és olasz fronton teljesített szolgálatot, majd mint őrmester szerelt le 1918 novemberében. Kitüntetései: nagy és kisezüst vitézségi érem, Károlv-csapatkereszt. Leszerelése után visszatért iparához és számos lakóházat épített Nemesgulácson. Ugyancsak ő építette a Hangya házát is. Közben elvégezte a tűzoltótiszti tanfolyamot és 1926-ban a tűzoltóegyesület főparancsnoka lett. A tűzőrség 20 főből áll, amely igen jól van felszerelve. 1929. év végén a gyulakeszi malom égésénél a tűzoltóság kivonult és nagy szolgálatot tett gyors és körültekintő munkájával. Mint kőművesmester több lakóházat és a Hangya-szövetkezet házát építette a községben. Hat éve a községi képviselőtestület tagja, a Lövészegyesület titkára, a Levente egyesület felügyelője. 424