Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

Tapolcai járás

SÁNDOR KÁROLY, a Hangya üzletvezetője Baltaváron született 1897-ben. Iskoláit szülőhelyén végezte, szakképzettségét Zalaegerszegen szerezte meg. 1928 december 6-án igen nehéz viszonyok között vette át a Hangya nemesgulácsi üzletének vezetését. E két esztendő alatt azonban sikerült az üzletmenetet megjavítania és ma már a környék nagy részét látja el szükségleti cikkekkel. A Hangya-bolton kívül még három más üzlet van a községben és jellemző, hogy az igazgatósági tagok egy része máshol szerzi be szükségleteit és nem pártolják eléggé a szövetkezetet. Nemestördemic KRATOCHVILLA AURÉL, pinceszövetkezeti igazgató A komárommegyei Udvard községben született 1871-ben. Középiskoláit Nyitrán végezve a bécsi katonaiskolába került, melynek végezte után öt évig aktív katonai szolgálatot teljesített. Ezután a kereskedelmi pályára lépett és Berlinben képezte magát. Hazatérte után Ungváry László cégnél nyert alkalmaztatást, majd amikor megalakult a Ceglédi Bortermelők Pinceszövetkezete, annak vezérigazgatója lett és 20 évig maradt ezen állásában. 1929-ben a Badacsony Borvidéki Szőlősgazdák Pinceszövetkezete hívta meg igazgatónak és azóta ott fejt ki tevékenységet. A kommün alatt háromszor állott a forradalmi törvényszék előtt és munkásai mentették meg az életét. Badacsonyi Borvidéki Szőllősgazdák Pinceszövetkezete A badacsonyvidéki bortermő vidék felkarolására és értékesítésére a földművelési minisztérium pinceszövetkezetek létesítését tervezte és öt ilyen szövetkezet felállítása van küszöbön. Eddig csupán egy létesüli. a Badacsony Borvidéki Szőllősgazdák Pinceszövetkezete, mely létrejöttét vitéz Szentmihályi Gyula és Debreczenyi Gyula agilitásának köszönheti, akik az alapítás oroszlánrészét végezték. A részjegyek felét a földművelési minisztérium jegyezte le, míg a másik felét a hegyvidék bortermelői. A minisztérium Diszenty Dezső kísérletügyi igazgatót küldte ki az ellenőrzés gyakorlására. A pinceszövetkezet célja a termelők borait fajták és hegyvidékek szerint, lehetőleg nagyobb mennyiségben típusborokká fejleszteni azon oknál fogva, hogy a külföldi kereskedelem részére évről-évre nagyobb és nagyobb menynyi sé.g állhasson rendelkezésre. Az igazgatóság törekvése főleg àz export, mely célból külföldi képviseleteket létesített, melyek a küllTldi 4-25