Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

Zala vármegye 1919—1929

hogy a vármegye fiaiból alakult, az évezredes magyar hazához min­denkor hű és vitézségben számtalanszor kitűnt zalai gyalogezredet a független Magyarország zászlójával ajándékozza meg a vármegye. Ehhez a közgyűlés egyhangúlag hozzájárult és felhatalmazta az al­ispánt, hogy a zászló beszerzéséhez szükséges összeget kiutalványozza. A közgyűlés kimondta, hogy az ezeréves Magyarország területi épségéért folyó harc kifelé való dokumentálása céljából a védőligák szövetsége által megkoszorúzott Magyar hiszekeggyel fogja ezentúl minden egyes közgyűlését megnyitni, ugyancsak állandóan alkalmazni fogja ezen nemes célt szolgáló másik jelmondatot is: „Csonka Magyar­ország nem ország, egész Magyarország mennyország"'. A vármegye közgyűlésén Farkas Tibor bizottsági tag indítvá­nvozza, hogy a törvényhatóság éljen felirati jogával és a kormányzó­hoz terjessze a következő feliratot: „Zala vármegye törvényhatósági bizottságának közgyűlése fájdalommal látja, hogy a nemzetgyűlés hivatásának megfelelni nem képes és az ország nemzeti, erkölcsi és gazdasági feltámadá­sát előmozdítani nem tudja. Kormányzónkba helyezett bizalmunk figyelmeztet bennünket mindig arra hogy hazafias aggodalmainkat felirati jogunk alap­ján közöljük és ugyanakkor biztosítsuk Főméltóságodat arról, hogy Zala vármegye megnyugvással veszi majd tudomásul, ha Fő­méltóságod ennek a szerencsétlen országnak a vezetését — addig is. míg a nemzet által reáruházott jogkörében a nemzet felfogásá­ról alkotmányos módon megnyilatkozhatik — a napi, személyi és pártpolitikán felülemelkedni tudó, hivatott, szakértő egyénekre bízza." Elhatározza egyben a közgyűlés, hogy ezen határozatát hasonló állásfoglalás végett valamennyi törvényhatóságnak megküldi. Ezt a határozatot a belügyminiszter mint törvénybeütközőt meg­semmisítette. Az 1921. évi február 1-én tartott rendkívüli közgyűlésen tárgyal­ták ezt a páratlanul érdekes ügyet. Megelőzőleg már Farkas Tibor bizottsági tag az alispánhoz inté­zett beadványában rámutatott arra, hogy ez a belügyminiszteri hatá­rozat a vármegve autonómiáját súlyosan sérti. A kizárólag e célból összehívott rendkívüli közgyűlés dr. Brand Sándor tb. főjegyző refe­rátuma alapján a belügyminiszter megsemmisítő határozatát a köz­igazgatási bírósághoz benyújtandó panasszal támadja meg. Dr. Brand Sándor nagy körültekintéssel, kiváló közjogi tudással, gyönyörűen felépített indokolással terjesztette elő az ügyet a közgyűlésen mely­nek lényege az, hogy a felirati jog alkotmányosság szempontjából olyannyira fontos, hogy az bizonyos viszonyok között a parlamenta­rizmus elfajulásának korrektivumául szolgálhat. Továbbá a felirati jogot szabályozó 1886. XXI. t.-c. 2. §-a nem határozza meg a felirati jog tartalmát, de azt nem is határozhatná meg, mert annak bármily korlátozása magát a felirati jogot tenné illuzóriussá. Egy törvényható­ságot a felirati jog szempontjából nem illethet kisebb jog, mint a sajtót, valamely egyesületet, vagy bármilyen magánegyént is. A közigazgatási bizottság 835/921. sz. a. hozott ítélete a panasz­80

Next

/
Thumbnails
Contents