Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)
Nagykanizsa város utolsó tíz esztendeje
Krátkv István dr. főjegyző és Kaufmann Lajos dr. aljegyző kezdeményezésére szeptember 20-án nyilt meg a Népegészségügyi Múzeum nagyarányú kiállítása, melynek nevelő és oktató hatása volt. Ugyanebben az esztendőben még megcsinálták részben a város csatornázását és vízvezetékét is, melynek további kiépítése már a következő évekre marad. Nagykanizsa város társadalmi életében rendkívül fontos szerepet tölt be az iparosság. Csak az a nemzet lehet nagy és kulturális szempontból jelentékeny, amelynek művelt és fegyelmezett iparossága van. Éppen ezért megalakult 1923 februárjában a Keresztény Munkásifjak Szövetségének nagykanizsai csoportja és az azzal kapcsolatos tanoncotthon. Tudvalevő, hogy Nagykanizsa városa egyik leghatalmasabb gócpontja a Délivasút, illetve ma már Duna-Száva-Adria-Vasútnak. Évek óta kisért a Délivasút megváltásának problémája, amely azonban még eddig semmi irányban sem nyert megoldást. A nagykanizsai vasúti tisztviselői kar és az egész vasúti személyzet aggódó figyelemmel lesi a párnázott ajtók mögül kiszivárgó híreket, melyek a vasút megváltására vonatkoznak. Amikor az azóta elhunyt Gordon Róbert vezérigazgató Nagykanizsán járt, ezen aggodalmuknak küldöttség útján adtak kifejezést. Az elhunyt vezérigazgató már akkor is megnyugtató kijelentéseket tett. Az egyre fokozódó valutaromlás következtében a kereskedelmi miniszter 1923 februárjában elrendelte Nagykanizsán is az árvizsgálóbizottság megalakítását, melyre az irányárak megszabása végett nagy szükség volt. Nagy ünnepe volt április 29-én Nagykanizsa városának, amikor Horthy Miklós kormányzó tett látogatást és résztvett kíséretével a nagy kanizsai háziezred zászlószentelési ünnepélyén. Az ünnepség után a városházán küldöttségeket fogadott a kormányzó, délután a sportpályán résztvett a Zrinvi Miklós emlékmű leleplezésén, este pedig a Polgári Egyletben tartott Zrinyi Miklós emlékünnepélyen. A kormányzó láthatólag jól érezte magát a város falai között, kifejezve teljes megelégedését, éjjel kíséretével elutazott. A város fejlesztése állandó probléma, mely rengeteg összeget igényel. A város képviselőtestülete hozzájárult az evangélikus templom, a r. kath. felsőtemplom renoválásához, majd megfelelő helyiséget engedett át a fémipari szakiskola céljaira, melynek világítását kedvezményes áron adja és gondoskodott az iskola tanerőinek lakásairól. A nagykanizsai tornaegylet céljaira sportteret adott és ugyanekkor elhatározta, hogy további városfejlesztési célokra kétszáz millió kölcsönt vesz fel. A Kazinczy-utcában épült új hatalmas postapalotát gyönyörű ünnepségek között adják át a forgalomnak, melyen megjelenik a város vezetőségén kívül Kállay Tibor pénzügyminiszter. Demény Károly államtitkár és Csatth Béla postafőigazgató is. Ebben az időben már jelentékeny társadalmi élet van Nagykanizsán és többek között a következő egyesületek működnek: Polgári Egylet. Nagykanizsai Kaszinó, Tornaegylet. Kiskanizsai Polgári Olvasókör, Move, Önkéntes Tűzoltó Testület, Gazdasági Egyesület, Szociális Misszió Társulat. Keresztény Tisztviselőnők Egyesülete, Érne, Keres234