Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

Zala vármegye 1919—1929

bek révén Párizsban újra sürgetni az ántánt beleegyezését a Vendvidék megszállására is, minek hónapok múlva sikere is lett. így tehát a horvátok és a stájer és krajnai szlovének, Muraköz megszállása után 7 hónap múlva 1919 augusztus hó 12-én újra behatoltak a védtelen Vendvidékre s nemcsak a Vendvidék, hanem a szomszéd tiszta magyarajk« Göcsej-vidék nagyrészét is megszállották. Ezzel a fegyverszüneti megállapodások ellenére, már a harmadik demarkációs vonalat létesítették. A muraközi és vendvidéki nép nem tudott abba belenyugodni, hogy ne tartozzék magyar anyahazájához. Magyarországhoz. Minden bizalma és reménye abban összpontosult, hogy a határrendező bizottság majd ki fogja tolni a határt egyfelől a Dráváig, másfelől a régi stájer határig. Azonban sikernélküli volt a muraközieknek írásban, Helikoni emlék Keszthelyen a vendvidéki népnek pedig a határrendező bizottság előtt élőszóval is előterjesztett kérése. A határrendező bizottság többsége a már megszállott Muraközt és a Vendvidéket az S. H. S. állam kezében kívánta hagyni. A bizottság csupán a megszállott Göcsej vidékéről 18.000 magyar lakossal bíró 26 községnek és majornak, összesen 200 négyzetkilométernyi területnek Magyarországhoz való visszacsatolását javasolta. A nagykövetek tanácsa és a Népszövetségi Tanács a magyar kormány sürgetésének ellenére, mai napig sem teljesítette a határinegállapító bizottságnak ezt a javaslatát. A zsákmányon osztozkodó horvátok és szlovének mindenekelőtt a muraközieket horvátokká, a vendeket pedig szlovénekké akarják átgyúrni. Ha a viszonyok nem változnak, egy-két évtized múlva a muraköziek és a vendvidékiek nyelve eltűnik az élő nyelvek sorából, mely nyelveket a magyarok jóvoltából az iskolában, templomban, községházán úgy a muraköziek, mint a vendvidékiek közel ezer éven át 16