Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

Zala vármegye 1919—1929

mindig szabadon használhatták s ezeket a nyelveket az olt élő régi és iiz újabban letelepedett magyarajkú lakosság is elsajátította. A szerb-horvát-szlovén „felszabadítók" gazdaságilag máris a tönk szélére juttatták a Muravidék népét. Ugyanis úgy a muraközi, mint a vendvidéki nép. mely földmívelésből és állattenyésztésből él, elvesztette magyarországi piacát s magyarországi vevőit, a Dráván túlról kínálkozó piacok és vevők pedig sokkal szűkebb térben mozognak és kisebb kereskedelmi lendülettel dolgoznak, mintsem a Muravidék népének adásvevési és általában közgazdasági igényeit ki tudnák elégíteni. A kommün 1919 március 21. A legszégyenletese'hb dátum a magyar történelemben. Megnyíltak a csatornák és azok bűzéből elővánszorgott, minden emberi érzésükből kivetkőzött, emberbőrbe bujtatott vadállatok kezébe került az ország kormányzása. A Yix-féle ismeretes jegyzék, mely a demarkációs vonalat közölte a Károlyi-kormánnyal, eldöntötte az ország sorsát. A budapesti gyűjtőfogházban megtörtént a megállapodás a Károlyi-kormány tagjai és Kun Béla között és ezzel elindult a borzalmak, gyilkosságok, rablások és gazságok mindent elpusztító uralma Magyarországon, amely négy hónapon keresztül a szervezetlen polgárság gyávasága miatt ült a nemzet nyakán, elpusztítva a még megmaradt javakat. Mindenütt gőzölgött a piros magyar vér és a kloákából előkerült becstelen banditák térdig gázoltak benne. A kommunista rémuralom Zala vármegye területén a kommün alatt történt cselekményeket mozaikszerűen ezekben állítottuk össze: Zala vármegye feltámadása Trianon után 2 17 Tátika I így néz ki a muraközi és a vendvidéki sziavon eredetű, magyiajfral vegyített népnek a horvátok és szlovének által hangoztatott „flel;. szabadítása" a magyar járom alól! \