Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

Zalaegerszeg megyei város

alsó- és felsőeőri dr. GAÁL JÁNOS, fogorvos A vasmegyei Vép községben született 1898-ban. hétszáz éves ősrégi nemesi családból származik. Középiskoláit Szombathelyen, az egyetemet Budapesten végezte és 1923-ban szerezte meg orvosi diplomáját. Pályáját a debreceni Tisza István tud. egyetem klinikáján kezdte, onnan a szombathelyi közkórházba került, majd a soproni Erzsébet kórházban és végül az Irgalmasok budapesti Margit kórházában praktizált, mint fogorvos és szájsebész specialista. Azután Budapesten fogorvosi rendelőt rendezett be, melyet 1928-ban áthelyezett Zalaegerszegre és most ott folytatja kiterjedt prakszisát. Alapító tagja volt a Csaba bajtársi szövetségnek, az OTI szakorvosa. HANN JÁNOS, vm. árvaszéki elnök A vasmegyei Felsőőr községben született 1873-ban. Középiskoláit a soproni bencésfőgimnáziumban, jogi egyetemet pedig Budapesten végezte. Pályáját Budapest székesfővárosnál kezdte, ahol öt évig szolgált. 1900. évi december hó 27-én lépett Zala vármegye szolgálatába, ahol fokozatos előléptetés után 1923. évi november 1-én a vármegye törvényhatósági bizottsága árvaszéki elnökké választotta. Alelnöke a kaszinónak, vezetője volt Zala vármegye hadigondozó irodájának, megszervezője és egvideig elnöke volt az első budapesti egyetemi menzának. hertelendi és vindornyalaki vitéz dr. HERTELEND

Y FERENC, szolgabíró A komárommegyei Kolta községben született 1898-ban. Középiskoláit Pozsonyban és Zalaegerszegen, egyetemet Szegeden végzett és ott nyert jogtudcri oklevelet 1922-ben. Résztvett a világháborúban a szegedi 46. gyalogezreddel, az olasz fronton küzdött és 1921-ben hadnagyi rangban szerelt le. Tulajdonosa az I. és II. oszt. ezüst vitézségi, a sebesülési éremnek, a Károly csapatkeresztnek, a magyar hadi emlékéremnek és a német becsületrendnek. 1929 július 16-án harctéri érdemeinek elismeréséül vitéz Horthy Miklós, Magyarország kormányzója, vitézzé avatta. Pályáját Zala vármegyénél kezdte mint tb. szolgabíró Letenyén, később Nagykanizsán. 1925-ben szolgabíróvá választotta a törvényhatóság és Nován teljesített szolgálatot. 1928 év végén árvaszéki ülnökké választották, majd 1930-ban 163