Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

Zala vármegye országgyűlési képviselői

fáradozott. Kommün alatt a vörösök mint ellenforradalmárt le akarták tartóztatni, de Bécsbe szökött. Onnan Szegedre ment, ahol tagja és jegyzője lett a nemzeti bizottmánynak. Belépett a nemzeti hadseregbe s 1920 februárig annak kötelékében szolgált. Közben ismét a kisgazdapárt szervezésével foglalkozott Balatonfüreden, ahol egyúttal a „Balatonfüred" című lapot szerkesztette. Az első nemzetgyűlésbe a tiszántúli választások alkalmával került be, amikor a beregszászi kerület kisgazdapárti programmal megválasztotta. A nemzetgyűlés jegyzője, a kisgazdapárt háznagya volt, többször szólalt fel a parlamentben és néhány fontos törvényjavaslat előadója volt. Az egységespárt programjával került be a második nemzetgyűlésbe, amelynek jegyzője volt. Az Uj Barázda (kisgazda-lap) felelős szerkesztője, utóbb főmunkatársa. Az országgyűlésbe régi kerülete Balatonfüred küldte, az egységespárt programjával. Ellenfelét, Nagy Lajost, 1212 szavazattal szorította kisebbségbe. Dr. KÁLLAY TIBOR, ny. pénzügyminiszter, Nagykanizsa országgyűlési képviselője Budapesten született 1881 január 6-án. Középiskolai tanulmányait ;i debreceni katolikus főgimnáziumban s a premontrei kassai főgimnáziumban végezte. Azután jogot hallgatott .1 budapesti tudományegyetemen, mely a jog- és államtudományok tudorává avatta. Ünkéntesi évét a 4. számú cs. és kir. huszárezredben leszolgálván, állami szolgálatba lépett. Pályáját mint fogalmazógyakornok kezdte a budapesti pénzügyigazgatósagnál, amelynek szolgálatában megismerkedett a pénzügyi közigazgatásnak saknem valamennyi ágazatával. 1905-ben áthelyezték a székesfővárosi IV. kerületi adófelügyelőséghez, ahol az egyenesadók tartoztak hatáskörébe. A rákövetkező évben Wekerle Sándor pénzügyminisztersége alatt szolgálattételre a pénzügyminisztériumba rendelték, ahol fogalmazó lett és eleinte a pénzügyőrségi osztályban, később pedig a költségvetési ügyosztályban szolgált. 1912-ben átvette ennek az ügyosztálynak a vezetését s osztálytanácsos, majd 1918-ban miniszteri tanácsos lett s ebben a rangban több osztálynak volt a főosztályvezetője, megtartván továbbra is a költségvetési ügyosztály vezetését. A szovjet idején eleinte a tiszántúli részeken tartózkodott, amelyek akkor román megszállás alatt álltak. Később sikerült eljutnia Szegedre, ahonnan Bécsbe került. Ott tartózkodott a szovjet összeomlásáig, tevékeny részt véve az ellenforradalmi mozgalmakban. 1919 augusztusában újra átvette hivatalát a pénzügyminisztériumban, ahol államtitkári rangban, de a külügyminisztérium státuszában az ez év őszén életrehivott Felszámolóhivatal élére állították. Ez a hivatal tudvalevőleg az Ausztriával való közös pénzügyek s a Magyarországtól való elszakításra ítélt részekhez fűződő pénzügyek likvidálására volt hivatva. Korányi Frigyes báró pénzügyminiszZala vármegye feltámadása Trianon után 10 145