Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

Zala vármegye országgyűlési képviselői

térségé végén visszahívta a pénzügyminisztériumba, ahol most az adózási apparátus kiépítésének kérdéseivel foglalkozott s Hegedűs Lóránt pénzügyminisztersége alatt formálisan is átminősítették pénzügyminiszteri államtitkárrá. A második Bethlen-kormányban 1921 december 4-én lett pénzügyminiszter. Mint ilyen elsősorban megreformálta az állami adókat, kiépítette a pénzügyi adminisztrációs szervezetet, emellett arra törekedett, hogy takarékossági intézkedésekkel a csonkaországot a változott viszonyokkal összhangba hozza. Legfontosabb és legnagyobb alkotása volt a Népszövetség által engedélyezett külföldi kölcsön megszerzése, mellyel az államháztartás egyensúlyát sikerült helyreállítani és pénzünk értékét stabilizálni. Ezek a tárgyalások a Népszövetség előtt 1924 tavaszán fejeződtek be, azonban közvetlen a befejezés előtt állásáról lemondott és ezeket a javaslatokat a nemzetgyűlésen már, mint azok parlamenti előadója képviselte. A második nemzetgyűlési választások alkalmával Nyíregyházán és Nagykanizsán választották képviselővé egységespárti programmal és a két mandátum közül az utóbbit tartotta meg. Az 1926. évi választások alkalmával Nagykanizsa egyhangúlag választotta képviselővé. Később, mikor az egységespártból kilépett, régi parlamenti etika alapján mandátumáról lemondott és új választásnak vetette alá magát, mely alkalommal Nagykanizsa most már ellenzéki programmal újra megválasztotta képviselőnek. 1925-ben Nagykanizsa városa örökös díszpolgárává választotta. Tagja a Nagykanizsai Polgári Egyletnek, a Kiskanizsai Olvasókörnek és a többi társadalmi egyesületeknek. Báró dr. krayovai és topolyai KRAY ISTVÁN, Zalaegerszeg országgyűlési képviselője Lőcsén született 1877-ben. Középiskoláit a bécsi Teréziánumban, az egyetemet Budapesten végezte, ahol államtudományi doktorátust tett. 1914-ben a bécsi kabinetirodában fogalmazó, majd udvari titkár. A háborúban kiváló ősének, báró Kray Péter táborszernagynak nevéről elnevezett 67. gyalogezredben vett részt és hadnagyi rangban IV. Károly király kíséretéhez tartozott és vele az összes frontokon megfordult. Egyike volt a király legmeghittebb bizalmasainak és hűséggel kitartott mellette száműzetése után is. Tanulmányait külföldi egyetemeken egészítette ki és Anglia, valamint a skandináv államokon kívül egész Európát beutazta. 1923-ban a népjóléti minisztériumba került osztálytanácsosi rangban, ahol a lakásügyek osztályát vezette. 1926-ban Farkas Tiborral szemben Zalaegerszeg országgyűlési képviselőjévé választotta egységespárti programmal. Az aranygyapjas rend cimernöke, a II. osztályú polgári hadiérdemkereszt, a polgári érdemérem, a bajor Szent Mihály- és a porosz korona-rend lovagkeresztje, a szász Albrecht és a württembergi koronarend és a II. o. Vaskereszt tulajdonosa. A Labdarúgó Szövetség 148