Barbarits Lajos: Nagykanizsa. Magyar városok monográfiája IV. (A Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala. 1929)

Nagykanizsa sport-története, írta dr. Mező Ferenc

enciklopédiája<« című munkában tévesen teszi tehát az egylet alapítását 1886-ra. A tévedés onnan származhatik, hogy 1886-ban jelentek meg az egylet átdolgozott alapszabályai nyomtatásban, de már másodszor.) Az elnökké megválasztott Tersánszky József orvos a tisztséget nem vállalja, helyette már egy hét múlva az eredetileg alelnöknek választott Walbach Mór kerül az elnöki székbe, aki aztán 16 éven át — haláláig — viseli a szép tisztséget. Egyszerű kereskedő létére is nagyműveltségű férfiú, él-hal a tornáért s minden szabad óráját ennek szenteli. A tisztikar többi tagjai lettek : titkár Bachrach Gyula, pénztárnok Pollák Ármin, szertárnok Vogel Ferenc, műfelügyelő Rambausek Norbert. A Tornaegylet tagjai még ezévben megalapítják a Nagykanizsai Önkéntes Tűzoltó Testületet, tagjai testületileg belépnek a nemescélú intézménybe, ennek elnökévé is Walbach Mórt választják meg. Éveken át a Tornaegylet tagjai látják el városunkban a tűzoltószolgálatot s ez érdemeikért később is külön díszcsákányt hordhattak.

1) Ezidőtájt néhány napig városunkban időz Stirling »pesti jeles tűzoltó és tornász« s részt vesz az alakuló tűzoltóegylet bizottsági ülésén és a Tornaegylet gyakorlatain.

2) Az elért nagy sikereken felbuzdulva, Walbach még 1871 nyarán a kormánynál kereszt ül viszi, hogy az egylet tornatanítók képesítése céljából kéthónapos tornászati póttanfolyamokat létesíthet. 1871 nyarán nyílik meg az első tanfolyam, Walbach tanítja a tornászat elméletét és történetét, Milhoffer Ede és Pollák Ármin a gyakorlati tornászatot és Hoffmann Mór polgári iskolai tanár az élet-, bonc- és rendtant. A tanfolyam végén előkelő vendégek jelenlétében tartják meg a nyilvános képesítő vizsgát. Az itt tapasztaltak alapján Kottek Nándor, a kegyesrendi főgimnázium igazgatója, így nyilatkozott: »Walbach oly kitűnő képzettséggel és érdemmel tanított és vizsgál, hogy egy főiskola tanszékét bátran reá lehetne bízni«.

3) Alig van négyéves mult a Tornaegylet mögött, máris országszerte, sőt az ország határain túl is ismertté teszi nevét. A Zala-Somogyi Közlöny 1870 április 2-i számában jelenti a közönségnek : »Derék és lelkes, a kor igényeinek híven megfelelő nagykanizsai tornaegylet zászlója felavatására egy nagyobbszerű ünnepélyt rendezendő Május 21-én már közli az egylet zászlójára adakozók nevét s még ez év nyarán el is készíttetik.

4) »A magyar városok között — írja a Zala-Somogyi Közlöny július 16-án — Kanizsának jutna a dicső szerep, legelőször az előkelőbb hazai tornászok nagyobb számát falai közt egyesíthetni.« 1) Dr. Pottyondy József i. m. »A város kultúrális életében — írja Pottyondy ugyanott — nem kis érdeme ez az alapítás a Torna Egyletnek. Az Önkéntes Tűzoltó Testület még ma is létezik s a csekélyszámú hivatásos tűzoltó mellett még mindig ennek a tagjai látják el városunkban a tűzbiztonsági szolgálatot.« 2) Zala-Somogyi Közlöny 1871 jan. 14. 3) V. ö. Hoffmann Mórnak Walbach Mórról írt nekrológját. (Tornaügy, 1883. 163. lap.)

4) Egy kis szépséghiba, hogy Bécsben V. ö. Fővárosi Lapok 1870. 833. és 862. lap. — 322 — Az első kanizsai futballcsapat