Barbarits Lajos: Nagykanizsa. Magyar városok monográfiája IV. (A Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala. 1929)

Nagykanizsa közegészségügye, írta dr. Szabó Zsigmond

keres József, egyben a kórház igazgató főorvosa, a nagyhírű Kovács József sebésztanár tanítványa, megyeszerte nagy hírnévre tett szert. Azon kornak másik legkedveltebb orvosa volt a bécsi klinikáról nagy tudással hazatért dr. Blau Simon, az egész város »Blau doktor«-ja, aki kocsijával állandóan rótta Nagykanizsa utcáit és betegeinek nemcsak gyógyulást, de aranyos jó szívével vigasztalást és reményt is nyújtott. A 90-es évek orvosai közül még dr. Pillitz Sámuelt kell megemlíteni, ezt a nagytudású polyhystort, aki egyszemélyben orvosdoktor és jogidoktor volt, de elismert zsidó theológiai tudása is volt. A legújabb idők elhunyt orvosai közül még dr. Schwarz Károlyról kell megemlékezni. A szegények és szenvedők orvosa volt. Aránylag rövid életét szegény szenvedő embertársainak áldozta. Azok közül a színjó emberek közül való volt, akik az anyagiakkal mitsem törődve, csak egyet akarnak : segíteni. Jelenleg Nagykanizsán 36 orvos működik. A város egészségügyi vezetését két régi kipróbált erő, dr. Goda Lipót és dr. Fodor Aladár tiszti orvosok végzik. A gyakorlóorvosok közül van 2 sebész-műtőorvos, 3 szülész- és nőgyógyász, 1 szemész, 1 fül- és gégeorvos, 1 gyermekorvos, 3 urologus, 2 belgyógyász szakorvos, 2 Röntgenologus, 5 fogorvos. Nagykanizsán 6 nyilvános gyógyszertár van. Ezek közül a Fekete Sas gyógyszertár a legrégibb és egyben egyike Nagymagyarország legrégibb gyógyszertárainak. A gyógyszertár eredetileg a szentferencrendi szerzet tulajdona volt és 1714-ben a Xenodochium Civile mellett, a mostani Vida-féle vendéglő telkén létezett. A gyógyszertárt 1730-ban adták el egy polgári egyénnek, akinek nevét azonban megtudni nem sikerült. Érdekes, hogy a Fekete Sas gyógyszertár eredeti berendezésének egy része még most is használatban van. A gyógyszertári berendezést a Szent Ferenc Rend készíttette ugyanazon asztalosokkal, hihetőleg rendtagokkal, akik a zárdatemplom sekrestyéjének most is meglévő szekrényeit és a templom padjait faragták. Felállításuk ideje szerint a többi gyógyszertárak így következnek : Igazság gyógyszertár 1836., Salvator 1882., Páduai Szent Antal 1907., Őrangyal 1913., Szűz Mária 1923. Nagykanizsa közegészségügyi intézményei közül a kórház foglalja el az első helyet. A SzentFerenc Rend már a X VT-ik században tartott fenn egy Xenodochiumot amely azonban inkább Ínségesek háza volt. Ebből fejlődött ki a kanizsai szegényház, Xenodochium Civile, amelynek meglehetős összegű vagyona is lehetett különféle adományok és örökhagyásokból, mert 1763-ban Nagykanizsa városa a »Xenodochium Civile Canisae« alapjából 1000 forintot kér a vármegyétől. Az első ispotály építése 1698-ik esztendő Mindszent havának 24-ik napján lett engedélyezve, 1780-ik évben újra helyreállíttatott és ebben az épületben volt elhelyezve 1884-ig, amikor a jelenlegi kórház elkészült. A Spital a Légrádi-utca 4. számú háza volt, a jelenlegi Casinó helyén. Kanizsa városa 1750-ben városi felügyelet alá vette a kórházat és Dominus Paidus Teitscher városatyát teszi meg Spitalsvatter-nek. 1757-ben a városban gyűjtést tart a kórház fenntartására és a Burgerspital jókarbantartására. Pedig a kórháznak valamelyes vagyona is volt 317 Dr. Schwarz Károly