Barbarits Lajos: Nagykanizsa. Magyar városok monográfiája IV. (A Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala. 1929)

Nagykanizsa közegészségügye, írta dr. Szabó Zsigmond

tek. Ebből az esztendőből leközlünk itt egy köszönő levelet, amelyben a patécsból kigyógyult himlő-betegek hálálkodnak Peck Sebastian sebészorvosnak, hogy a csúnya betegségből őket szerencsésen kigyógyította. »Wir endesunter schreibene anzeigen liiemit vor jeder man, dass uns der herr Sebastian Pech als Chirurgikus in sehr vielen und verschiedentlichen tödtlichen Krankheiten (besonders in regierenden Pattetschen) mit seiner Wissenschaft bei Tag und Nacht mit unermüdeten Eifer seiner Medicamente Allzeit nüchtern und Vernünstig uns zu unser baldigen Genesung hat beigebracht. Also thun wir ihnen hierüber obigbenannten solches mit vielen Dank und Liebe mit eigener Hand bestättigen. Sigillatum Canisae den 18ten Juli anno 1783. Martin Libalt Bergmeister. Hans Mihet Schmiedmeister. Leopold Lakner Fleischhauermeister. Elisabetha Aurinberg Schuhmacherin in Haus Dobrin.« A mult században három ízben pusztított a kolera-járvány, legutóbb 1873-ban. A közelmúltból emlékezetes az 1918. évi nagyarányú spanyolbetegség járványos pusztítása. Nagykanizsa városának már a régi időkben voltak egészségügyi intézményei. Évszázadokkal ezelőtt már orvosok vagy orvoslással foglalkozó egyének laktak a városban. 1772. esztendőből két orvos nevét találtuk, Horváth Mihály és Mekovics Matthias »chirurgikusokét«. 1782-ben a Bécsből származó »Sebastianus Pöck examinált seb és Materia Medica jól tanult orvosa magát a város Magistrátusánál bejelenti, hogy lakását ezen városba teendi, kinek igen is bejövetele a kegyelmes királyi parancsolat szerint megengedtetik.« A XVIII. század vége felé tehát már három orvos működött a városban, ami tekintélyes szám volt, ha meggondoljuk, hogy 1757-ben a megejtett lakosságszámlálás szerint 2559 lakosa volt Kanizsának és 1260 Kiskanizsának. A mult század legelején már 4 orvost találunk a városban, akiknek azonban még mindig sok baja lehetett a kuruzslókkal és a vajákos asszonyokkal. Egy 1797-ből való városi jegyzőkönyv felemlíti, hogy Béber Pálné mivel egy meghalt gyermeknek kezeit, hogy evvel babonaságot tegyen, elvagdalta, tekintve öregségét, 6 korbácscsapásokkal büntettetett meg. Ugv látszik azonban, hogy a kuruzslás a későbbi időkben sem szűnt meg, mert Brückner és Slavig orvosok 1825-ben a magistrat us elé járulnak azon panasszal, »hogy Mitler zsidó tanéttó fia borotvál és eret vág«. Ezen panasszal »Mitler Maximilián zsidó borbél legén szembeállittatván számára megtiltaték a borotvállás.a A mult század 50-es éveiben Juhász György és Rácz Antal orvosok neveivel találkozunk, mindkettő 1863-ig kórházi orvos is volt. A 60-as években Prager, Tersanszky és Scherz Simon orvosok voltak a keresettebb doktorok. Az előbbi mint híres és nevezetes szemorvos szerepelt a köztudatban. A mult század 80-as éveiben már kitűnően képzett és messzeföldön jó nevet szerzett orvosgárda működött Nagykanizsán. Az akkori orvosok közül dr. Sze— 316 —