Barbarits Lajos: Nagykanizsa. Magyar városok monográfiája IV. (A Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala. 1929)

Kanizsa vár története, írta Barbarits Lajos

és 4 lépés széles rőzse-út, de akkor aztán elfogyott a hídverő-anyag és a rőzse-töltésre helyezett ütegeket is gyorsan vissza kellett vonni, mert erősen fenyegette őket az a veszedelem, hogy utastól, mindenestől elsüllyednek. A rossz időjárás, a kooperáció hiánya, az idegen császári vezérek féltékenysége előre eldöntötte az ostrom sorsát. Zrínyi minden erőfeszítése, éjjel-nappali támadások hiába voltak : —- amint a török felmentő sereg híre megérkezett, az egymásközt is acsarkodó, örökös panaszokkal tele vezérek Zrínyit a haditanácsban leszavazták és az elvonulás mellett döntöttek. Június 2-án hajnalban, amikor már csak pár napi kitartásra lett volna szükség, hogy a várőrség megadja magát, megtörtént az elvonulás. A következő hónap elején sikerült Montecuccoli ármánykodásának Uj-Zerinvárát is török kézre juttatni és ezzel a vak osztrák gyűlölet a Zrínyiek elleni bosszú művét teljessé tette. Zrínyi Miklós ettől kezdve hivatalosan is kegyvesztett lett és még ez év november 18-án, máig is tisztázatlan körülmények között, meghalt. Halálhírére, amit Bécsben is szívesen hallottak, a kanizsai törökök a vár összes ágyúit megszólaltatták. Zrínyi halála után Nagykanizsa körül megszűntek az öldöklő harcok, csupán zsákmányoló kirándulásokra indultak a török csapatok, amiben most már senki sem állta útjukat. Kanizsa pasalik volt, mely alá a pécsi, szigetvári és kanizsai szandzsákság tartozott. 1683-ban Thököly Imre fejedelem érkezett fényes kísérettel Kanizsára, itt tárgyalásokat folytatott a beglerbéggel, majd innét ment 150 díszmagyarba öltözött nemes magyar úr bandériumával tisztelegni az Eszék alá megérkezett Kara Musztafa nagyvezér elé, aki ezután 70.000 főnyi serege élén öt hetet töltött gondtalan mulatozásban a kanizsai vár falai között. A ferencrendiek templomában ma is szenteltvíztartó gyanánt szolgál Musztafa kanizsai fürdőszobájának »Amali illa jeiti Musztafa« feliratú márványmedencés oszlopa, amelynek kis mosdóraedencéje a táncoló dervisek szent alapítójának turbánját ábrázolja. Musztafa Kanizsa várából indult Bécs megvételére. Odáig el is foglalt vagy lerombolt vagy ötven várat, de a bécsi kudarc az életébe került : — a szultán selyemzsinórt küldött a téli szállására Belgrádba vonult Musztafának. KANIZSA FELSZABADÍTÁSA, A VÁR LEROMBOLÁSA A török hatalma Musztafa bécsi kudarcától fogva megingott Magyarországon. Buda, Nándorfehérvár (Belgrád), Szigetvár, Székesfehérvár keresztény kézre kerültek. Amint egyre szűkebbre szorult a hurok, az új nagyvezér ajánlatot tett, hogy átadja Nagy- Kanizsát, ha visszakapja Nándorfehérvárt. A bécsi haditanács nem ment bele ebbe a cserébe, hanem a Kanizsa körül táborozó Heiszter és Batthyány Ádám tábornokokat utasította, hogy a várat körülzárva, teljesen vágják el a külvilágtól. Hogy a zár minél szorosabb legyen, Kanizsa alá rendelték Zichy István tábornokot és Inkey János ezredest is csapataikkal. A haditerv az volt, hogy Plébániai szenteltvíztartó - 20 -