Barbarits Lajos: Nagykanizsa. Magyar városok monográfiája IV. (A Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala. 1929)

A kanizsai iskolák története, írta Barbarits Lajos

között egyre több lett a súrlódási felület. 1855-ben Valentini János igazgató, egyúttal a normális iskolák igazgatója is, erélyes és nem épen tiszteletteljes hangú levelet írt a városnak és az iskola kurátorainak, hogy ha öt nap alatt (november közepén) nem lesz fa az iskolában, szélnek ereszti a gyerekeket, megjegyezvén, hogy wlly helyen, hol igy szolgáltatnak ki a szükségesek, nincs kedve a Tanárnak szolgálnia.

1) 1860-ban az országosan kötelező 8 frt tandíj szigorú behajtása miatt a város beszüntette az épületek gondozását és fűtését és csak akkor vállalta újra, amikor a rendfőnök megfenyegette a tanácsot, hogy az elemi osztályokat kilakoltatja a gimnázium épületéből. A magyar nyelv 1860-tól fogva hivatalos nyelve a gimnáziumnak, bár a tanárok már eddig is inkább latinul szerkesztettek minden iratot és levelezést, csakhogy a német nyelvet ne kelljen használniuk. 1861-ben »az 1848-i év élőit N.-kanizsán fennállott 6 osztályú Gyimnázium isrnéti vissza állítása« képezi a város gondoskodásának tárgyát. Állandó bizottság foglalkozott az ügy ébrentartásával, mígnem 1867-ben létrejött a megegyezés.

2) A város vállalta a két új osztály tanárainak 600—600 frt fizetését, a tanári lakások bebútorozását és a gimnázium épületének megfelelő kibővítését.

3) Az V. osztály még ebben az évben megnyílt, de az új épületrész alapkövét csak 1868-ban tették le, amikor Batthyány Fülöp herceg az alapítványnak 4000 forinttal való megtoldására tett ígéretet. Az építkezés 27.877 forintba került, amit közadakozásból és kölcsönökből fedezett a város.

4) 1868-ban megnyílt a VI. osztály is. Sok terhet vállalt magára a város a gimnáziumért, holott ezidőtájt minden téren tanúsított szűkmarkúsága folytán sok egyéb intézményt élelmesebb városok elkaparítottak előle. A város 1870-ben folyamodott a kultuszminiszterhez, hogy a gimnázium VII. és VIII. osztályát megnyithassa. A miniszter csak a VII. osztály megnyitását engedélyezte. A város most kérte a Batthyány-örökösöket, hogy a 4060 forintra devalválódott alapítványt , Fülöp herceg Ígérete szerint, egészítsék ki 10.000 forintra.

5) A hitbizományi örökösök nem válaszoltak a kérésre, hanem Batthyány Erzsébet grófnő és a herceg Montenuovo-örökösök egészítették ki az alapítványt 1873-ban eredeti összegére.

6) A VIII. osztály 1871-ben nyílt meg s ezzel a nagykanizsai gimnázium nyilvánossági jogot nyert főgimnázium lett. 1878-ban kihelyezték az elemi iskolákat is s ezzel a szertárak, laboratóriumok nyertek megfelelőbb elhelyezést. Virágzásnak indult ekkor a gimnázium Kottek Nándor igazgatása alatt. Intenzív életet kezdett az 1867 óta fennálló Ifjúsági Segélyző Egylet és az 1874-ben alakult gyakorló-iskola (önképző-kör). Nevezetes tanítványa volt a gimnáziumnak a 80-as években 8 éven át Kunfi Zsigmond, a proletárdiktatúra későbbi népbiztosa, aki végig jelesen végezte az M 1855. 91. v. kgy. jkv. 2) 1861. 32. és 1862. 8/47. v. kgy. jkv. 3) 1867. 409. v. jkv. 4) 2567. 437., 438., 442., 502. és 1868. ápr. 20. (53.), okt. 26. (128.) v. jkvek. 5) 1869. febr. 16. (35.) v. jkv. «) 1870. aug. 13. (47.) és szept. 15. (65.) v. jkvek. 275 — IS' A gimnázium konviktusa