Barbarits Lajos: Nagykanizsa. Magyar városok monográfiája IV. (A Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala. 1929)

A kanizsai iskolák története, írta Barbarits Lajos

osztályokat. Az éleseszű zsidó fiú sokszor szerepelt az iskolai ünnepélyeken, így a királykoronázás évfordulójának is ő volt az ünnepi szónoka . Később mint tanár tanított a kanizsai kereskedelmi iskolában. Iskolatársa volt a gimnáziumban Landler Jenő, aki az önképzőkörben »széptanh és történelmi pályázataival sorra vitte el az első díjakat és ösztöndíjakat. Később, 1895-ben a kanizsai gimnáziumban kezdte tanulmányait Sauer mann József, aki a külön zeneoktatáson már akkor a legkitűnőbb kvalifikációt nyerte. Ezidőtájt volt az intézet növendéke dr. Prinz Gyula egyetemi tanár, a híres geológus és Ázsia-utazó. Az 1896. évi millenáris díszközgyűlés elhatározta a gimnázium épületének korszerű újraépítését, amire egy év múlva 120.000 frt kölcsönt szavazott meg a képviselőtestület dr. Pachinger Alajos igazgató sürgetésére. Az első terveket a nagykanizsai születésű Tandor Ottó készítette. A tervek addig variálódtak átépítés és új épület között, míg a nagyarányú laktanyaépítések kimerítették a város anyagi erőit s a gimnáziumot 1904-ben a megürült Sugár-úti volt honvédlaktanyában (ma fémipariszakiskola) helyezték el. 1907-ben már újabb 834.000 koronás gimnáziumépítés tervei felett folytak a tanácskozások. Gróf Zichy Aladár, a város képviselője, 200.000 korona államsegélyt eszközölt ki, de L91 l-ben már újabb 300.000 korona államsegélyért folyik az instanciázás. Míg mindez bonyolódott, kitört a világháború és a gimnázium a tervezett 2 helyett 20 évig maradt a Sugár-úti honvédlaktanya épületében, Horváth György igazgató vezetése alatt. A gimnázium elhelyezésének kérdését véglegesen dr. Sabján Gyula polgármester oldotta meg, amikor a Sugár-úti volt közös laktanya is visszaszállott a város tulajdonába. A dr. Kállay Tibor, akkori pénzügyminiszter, Nagykanizsa képviselője közbenjárásával nyert kölcsönből átalakíttatta a hatalmas épület-traktust, melyben 1923-ban megkezdték a tanítást. Azóta a kanizsai az ország legideálisabban elhelyezett, legnagyobb vidéki szerzetes középiskolája és Nagykanizsa város egyetlen beruházása, amit inflációs papirkoronából létesített. A gimnáziummal kapcsolatos luxuriőz kivitelű, 50 személyre berendezett konviktus 1928-ban nyílt meg. Eberhardt Béla 276 — A gimnázium udvari traktusa A gimnázium tanári kara