Barbarits Lajos: Nagykanizsa. Magyar városok monográfiája IV. (A Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala. 1929)

A kanizsai iskolák története, írta Barbarits Lajos

A napoleoni háborúk újra kórházzá alakították a gimnáziumot úgy, hogy az előadásokat a tanárok szobáiban tartották s azokat a diákok, padok hiányában, állva hallgatták. 1812-ben a város felállította egy világi tanítóval az előkészüö osztályt, amivel a gimnázium 6 osztályú lett, Az 1813—17. években mint konviktor, a kanizsai gimnázium növendéke volt Deák Ferenc. A konviktorok száma 6 volt. (Deák előtt Virág Benedek, akkor még Virág Ádám, voltot évig, 1757-től 1762-ig, az intézet tanítványa). Podolay Menyhért igazgatóságának idejében (1818—1838) jobb idők virradtak a kegyesrendiekre. A rend 1000 forintot adott az iskola és székház tatarozására, majd 1823-ban a piaristák átvették a várostól a nemzeti iskola vezetését, amiért a város a gimnázium épületét 12.000 frt költséggel kibővíttette.

1) Az igazgatón kívül 5 tanár és az elemi osztályokhoz két papnövendék volt ekkor a gimnázium tantestülete, a tanulók létszáma pedig 308.

2) Ebben az időben volt a gimnázium növendéke Királyi Pál, aki a Bentzik-család támogatásával végezte a gimnáziumot. A fejlődés megindultával Nagykanizsa szerette volna gimnáziumát 8 osztályúvá fejleszteni. Ezért már 1822-ben a város (»a Kesztheli Licaeum t. i. az 7-ik és 8-ik Oskola elrontatván«) a királyhoz és az érsekhez folyamodik, hogy erre a két osztályra privilégiumot és tanárokat kapjon. Hivatkozik a kérvény arra, hogy Budától Zágrábig sehol felsőbb osztályok nincsenek.

3) »Vagyon egy roppant Házunk«, írja a város a kir. ágenshez, t. i. a nemzeti iskola háza, ami a gimnázium kibővítésével üresen maradt. A város ezt a házat lottérián ki akarta játszani, hogy azután a befolyó jövedelemből a gimnáziumot újra bővítse. A Deák-emléktábla A , . , -. 1 ,, • to-t i A tervekből azonban nem lett semmi. 18ol-ben még mindig folyik az akció »a helybeli oskoláknak 8 osztályú gymnásiummá leendő átváltoztatása és tágasbíiása eránt.«

4) A szabadságharc kitörése a diákok számát 113-ra apasztotta. Igazgató volt Purgstaller József, akit az egyetemi ifjúság küldöttsége Kanizsáról hívott meg a pesti egyetem bölcsészeti katedrájára. A szabadságharc után következeit tanügyi reform a kanizsai gimnáziumot megszüntette. A város deputációzott a kultuszminiszterhez, a rendi kormányzósághoz, a herceghez s ennek eredményeként 4 osztályos »kis-gimnáziummá« degradálva, a kanizsai gimnáziumot 1850-ben megnyitották. A ma már páratlan gazdagságú szertáraknak 1852-ben Batthyány Fülöp herceg vetette meg az alapját. 1853-ban már azon igyekezett a város, hogy legalább 6 osztályú gimnáziumot mondhasson a magáénak. A rend azonban ehhez kevésnek találta a város áldozatkészségét és megfelelő számú tanárokkal sem rendelkezett.

5) A város és a rend a) 666/851. sz. a. városi levéltárban és 1376/593. sz. 1853. évből u. o. 2) 1824. Can. Vis. a ferencrendi pléb. irattárában. 3) 1822. jan. 101. v. kgy. jkv. 4) Város levele a v. levéltárban és 1851. 664. v. jkv. 5) 127-3/855. sz. a. városi levéltárban és 1853. 1273. v. kgy. jkv. — 274 —