Barbarits Lajos: Nagykanizsa. Magyar városok monográfiája IV. (A Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala. 1929)
A kanizsai iskolák története, írta Barbarits Lajos
el az iskola, mert a város a háborús időkben nem tudott elég közmunkát adni. Tsukly tanító ekkor felmondott és itthagyta a várost. Felmondásának oka az is volt, hogy — mint a városnak panaszolta — a német mester a legjobb »kundschafte gyermekeket mind elhalászta előle, miért is a város a német mestert az iskolaév végével a városból való távozásra utasította. 1) A nemzeti iskola egyemeletes, 20 öl hosszú épülete, alul tanítói lakásokkal, felül 100 gyermek részére tantermekkel, végre is 1806-ban készült el. Az új iskolához új tanítót szerződtetett a város, Faics Györgyöt Somogyszentmiklósról. A tanító (»Ludi Magisten) egyúttal kántor és fárabéli orgonista is volt. Alkalmazása a város és a plébános együttes joga volt. 2) A két »promagister seu Instructor« (segédtanító) a mestertől kapta 60 frt fizetését. A magyar és a német mester között állandó volt a civódás, mégis 1807-ben, a német mesternek is rendszeresítettek 30 frt és 5 mérő gabona fizetést. 3) 1806-ban tehát elkészült a nemzeti iskola és a »győri járásbeli királyi iskolák főigazgatói hivatala« annak megszervezését Jankovics János kegyesrendi gimnáziumi igazgatóra bízta, ideküldött egyszersmind még egy »második Rajbéln tanítót, míg az »első Raj« tanítója Faics mester lett. Alighogy készen lett az iskolaépület, még abban az évben lefoglalta azt a vármegye »az itten quartélozó tettes Hohenloói katonai seregnek számára« és katonai ispitályt telepített bele, úgy hogy a város az ide kinevezett tanítót is visszaküldte. Alapos és költséges takarítás után 1807-ben kezdtek el végre tanítani az új iskolaházban A) A tanítók nem nagyon respektálhatták az iskola falainak komoly hivatását. Eire vall a városi tanács 1808. évi határozata, mely szerint Faics mester a nemzeti iskolaházban »az alsó Húzómnak (földszint) egyik Bolthajtásos Szobájában Looát és egy Tehenet tart és azt már förtelmessen elrondétottac, miért is az állatokat kitiltották az iskola helyiségeiből. 5) Az iskola másik két tanítója Mutnyánszlcy János és Januska Károly voltak. Az igazgató Háry Hilárius plébános volt, iskolafentartó a város, melynek az igazgató és a »tanárok« megválasztásában előterjesztési joga volt, 6) a kinevezést a győri főigazgató, ezidőszerint Pajntner Mihály eszközölte. A fárabéli kántor Januska volt, de ez nem tudván jól magyarul, a város népe visszakívánta Faicsot kántornak. Az így felmerült 100 frt költségtöbbletet úgy fedezték, hogy elbocsátották a feleslegessé vált kiskanizsai hajdút. 7) A leányok együtt jártak iskolába a fiúkkal, de már ekkor foglalkozott a város a gondolattal, hogy külön leányiskolát létesítsen. »Zsidókat az iskolábul végképen nem lehet kitiltani . . . valameddig magoknak rendes oskolájok nem lészen. A városi Tanáts mérsékelt f izetést kívánhat ötölök.<> Csak házzal biró zsidók gyermekeit vették fel (zsidó zsellérek igen sokan lévén), akik fejenként 4 forintot fizettek a város kasszájába, 8) Mielőtt ugyanis az iskolában a tanítást megkezdték volna, Jankovics igazgató felsőbb rendeletre megkérdezte a várostól, hogy 1. adott-e a zsidóság hozzájárulást a nemzeti iskolához? 2. megengedi-e a város a zsidókat oda járni? A város az első kérdésre nemmel felelt : &.em az építéshez, sem a tanítók fizetéséhez nem adtak semmit. Erélyes nem volt a válasz a második kérdésre is : »abbid egy 1805. 320. v. jkv. 2) 1816. Can. Vis. 3) 1807. 3. v. jkv. 4) 1806. 465. v. jkv. 6) 1808. 122. v. jkv. 6) 1807. 403. és 462. v. jkv. 7) 1807. 474. v. jkv. 8) 1807. 500. v. jkv. — 266 —
