Barbarits Lajos: Nagykanizsa. Magyar városok monográfiája IV. (A Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala. 1929)

A kanizsai iskolák története, írta Barbarits Lajos

A város »mindeddig nemzeti oskolák nélkül levén-:,, 1793 novemberében a város közepén 1300 forintért telket vett és a hercegtől a vétel jóváhagyását és segítségét kérte, hogy tavasszal megkezdhessék az építkezést.

1) Sürgős volt a városnak, hogy a kérdést dűlőre vágyé, mert »a városi Iskola Mester az Ispiialba laknék és ottan tanét«, holott az abban elhelyezett betegek és gyámoltalanok száma is egyre gyarapodott, úgy hogy kárpótlásukra a város az 1793. évi jó termésből 30 köböl rozsot adott külön az »ispitabeli koldusoka számára.

2) Magántanítók is működtek a városban. Popovics Tamás egri születésű görög tanítómestert 1795 őszén, egy heti itt tartózkodás után kizsuppolták a városból, mert viselkedése nem volt tanítóhoz illő. Ezeket a magántanítókat a szülők megállapodás alapján fizették.

3) A nemzeti iskola felépítésének tervei azonban zsákutcába jutottak. Az uradalom ugyanis a Piacidus Grigor Espanlius-től 1300 forintért megvett teleknek (ma a központi elemi épülete áll rajt) csak a felét engedte át a városnak iskola céljaira, a másik felére maga tartott igényt. Ezt az elhatározását is csak sok évi könyörgés, sürgetés után, 1797-ben közölte a várossal, amely a földesúri jóváhagyás nélkül nem kezdhette el a »Nemzeti Oskola Háznak és Magyar s Német Nyelven Oktató Mesterek Lcikásánah építkezését.

4) Végül is a türelmét veszített városi elöljáróság elhatározta, hogy az egész telket vételáráért átengedi az uradalomnak, iskolának pedig a régi temető helyén, ugyancsak a szent János templom mellett, adott telket.

5) Az elöljáróságnak ez a határozata nagy felháborodást váltott ki, úgy hogy amikor összehívták az »egész községek, az a határozatot mlladomosan egy vagy két személyek (az uradalom-pártiak !) közbenjárása álial történtnek« minősítette és ragaszkodott még a fele-telken is az építkezés megkezdéséhez,

6) annál Inkább, mert közben megjött a királyi parancs, hogy iskola céljára törvény szerint az uraság köteles nemcsak telket adni, hanem építő anyagot is. Az uraság viszont annál inkább ragaszkodott a Grig or-telek

1) megtartásához, nehogy ilyenformán most már annak árát is neki kelljen kifizetnie. Inkább felajánlott a városnak iskola céljaira ingyen egy olcsó urasági telket, a város szélén, a téglaszín tövében. Az iskolatelekből végül is pör keletkezett a város és uradalom között. 1801 novemberében Nagykanizsán járt Vitéz Imre pécsi ibkola-inspector, aki a magisztrátus és a városi polgárság előtt kifejtette a város álláspontjának helyességét és mivel a város adósságot is hajlandó volt vállalni tervei keresztülviteléért, elrendelte, hogy 1. a szerződés és helytartótanácsi parancs alapján a Grigortelken tavasszal kezdjék meg az építkezést s minthogy a városban a lakások drágák a »professzoroknak« is lakást építsenek 2. a tani bók fizetésére évi 600 frt terhet a város önként magára vállalt, 3. a berendezésre és iskola-fentartásra a gubacstermés és a makkoltatásból, valamint a vásárok kiárendálásából származó jövedelem fordíttassék, ha pedig ebből futja, akkor a 3 tanítón kívül »Rajzolást ianító Mester is foqadtassék« .

8) 1793. 136. V. ikv. 2) U. o. 164. jkv. 3) 1795. ölet. 2. elölj. jkv. 4) 1797. 156. v. jkv. 5) 1798. 92. v. jkv."

6) 1801. 77. v. jkv. 7) Más helyütt »Kligor a. Kligor József Piacidus pálos barát volt, rendje megszüntetése után egy darabig szülővárosában, Nagykanizsán lakott, majd Szentmária muraközi község plébánosa lett. A telket és házat mostohaapjától, Brebrovics János kovácsmestertöl örökölte, akinek az volt a nevezetessége, hogy három felesége is volt. de gyermeke egy sem. 8) 1801. 305. v. jkv. — 264 —