Barbarits Lajos: Nagykanizsa. Magyar városok monográfiája IV. (A Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala. 1929)

A kanizsai egyházak története: - d) az Izr. hitközség története, írta Villányi Henrik dr.

hírű angol emberbarát Nagykanizsán való átutaztában meglátogatta a zsinagógát és ott imát végzett. A kanizsai zsidófelekezeti élet e fontos epizódját emléktábla díszíti. 1864-ben sok kísérletezés után a hitközség Kartschmaroff Leó szegedi főkántort hívta meg próbaelőadásra és 1864 november 28-án közfelkiáltással megválasztják a hitközség főkántorának. Kartschmaroff Leó 51 évig működött Nagykanizsán, 1915 december 30-án bekövetkezett haláláig. A zsidó egyházi zenének egyik leghivatottabb művelője és művésze volt, aki művészetének méltóságát, jellemének tisztaságával is érvényre juttatta. A község másodkántora Goldmann Samu volt 1862—1915-ig, mint Isten igaz szolgája és dicsőítője, gyülekezetének őszinte bánatára, 1917 február havában húnyt el. 1917. évi március hó 27-én az elöljáróság Ábrámovics Márk, szlatinai kántort választotta egy szokásos próbaévre Kartschmaroff utódjául és már 1917 november 25-én a közgyűlés egyhangúlag a zsidó hitközség főkántorának választja meg. Az emanáció, amely egy vallásos életű, széphangú előimádkozó átérzett énekéből kisugárzik, áthatja az ájtatos hívek lelkét is. Ez Ábrámovics művészetének is tulajdonsága és emiatt hívei körében szeretik és becsülik. A jól szervezett vegyes énekkar az istentisztelet ünnepélyességének egyik lényeges kelléke. KÖZIGAZGATÁS Az 1867 : XVIL t.-c. az izraeliták egyenjogúságáról polgári és politikai jogok tekintetében intézkedett. Az 1868 december 10-i egyetemes gyűlés által hozott szabalvzat a magyar és erdélyhoni hitközségek szervezését rendezte. Ez volt az u. n. egyetemes izraelita kongresszus. Ennek határozatai alapjára helyezkedett a nagykanizsai izr. hitközség is, fenntartván mindenkori önkormányzati jogát. De mielőtt idáig eljutott a hitközség szervezete, még a provizórium alatt erősen megreformálódott. 1863 január 1-én a gyülekezet régi választási rendszere szerint, tehát 21 választóférfival, Guttmann Henriket ültette az elnöki székbe. Mint régi elöljárósági tag és elismert, tekintélyes nagykereskedő, sokoldalú tapasztalatokkal rendelkezett. Széleskörű összeköttetései, tiszta jelleme, békés természete, higgadt megfontolása és tekintélyes vagyona, tekintélyes társadalmi pozíciót is biztosítottak neki. Ö volt az első nagykanizsai zsidó, aki 1869-ben »gelsei« előnévvel magyar nemességet nyert és megalapítója lett a Guttmann báró családnak. Kevés megszakítással 1863—1890-ig bölcs belátással vezette a község ügyeit. Kevéssel azután, hogy tisztségét átvette, célszerűen szervezte az elöljáróságot. Gyakorlati érzékkel fogott hozzá a hitközség pénzügyeinek rendezéséhez is és látnoki előrelátással az alapítványi tőkéket ingatlanok megszerzésére és házak építésére fordí— 261 Izr. hősök emléktáblája Bród Tivadar