Barbarits Lajos: Nagykanizsa. Magyar városok monográfiája IV. (A Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala. 1929)

A kanizsai egyházak története: - d) az Izr. hitközség története, írta Villányi Henrik dr.

totta. Halála után az alapítványozók pénze és értékpapírjai a pénzintézetekbe vándoroltak, mint betétek. Amennyi készpénzben megvolt, mint hadikölcsön értéktelenedett el. Az értékpapírok pedig az infláció megszűnésével vesztették el értéküket és ma a millió aranykoronát érő alapítványok az 1927-i zárszámadásban csak 6800 pengő értékkel szerepelnek. A hitközséget manapság igazgatják : a közgyűlés, az elöljáróság, illetve a szakosztályok és a hitközségi elnök. Az elöljáróság 6 szakosztályban (bizottságban) tárgyalja az elöljáróság teljes ülése elé utalandó ügyeket. A hitközségi elnök a hitközség igazgatásának feje és minden szakosztályi ülésen részt vehet. Ö irányítja a hitközség által követendő egész ügymenetet. És ha itt e helyen nem méltatjuk az élő elnököket és elöljárókat, tesszük ezt szándékosan abból a megfontolásból, hogy tárgyilagosan csak azokat tudjuk méltányolni, akiktől megfelelő időbeli distancia választ el bennünket. Megállapíthatjuk azonban, hogy a történelem előtt igazolva van olyan akarat, amely kétes esetekben a szükségest végrehajtani el nem mulasztja, egyházi ügyekben a hagyományt tiszteli és az anyagi alap stabilitását meg nem ingatja. Gelsei Guttmann Henriknek 1890 március havában bekövetkezett halála után, a közgyűlés április 27-én fiát, g. Guttmann Vilmos kir. tanácsost, választotta meg elnöknek. Mivel azonban 1902-ben Budapestre költözködött, állandó helyettese, 1911-ig Grünhut Henrik alelnök volt. 1904-ben a király Guttmann Vilmosnak a bárói méltóságot adományozta. 1911-ben a közgyűlés Grünhut Henrik alelnököt elnöknek választotta 1917 március 13-án hunyt el, a gyülekezet nagy bánatára. 1918 március haváig dr. Rotschild Jakab (1897 óta iskolaszéki elnök) látta el a hitközség ügyeit elnöki minőségben. 1918 március 13-án a közgyűlés csapii Sommer Ignác gazdasági szakosztályi elnököt hitközségi elnöknek választja meg. Tisztségéről 1922 március 27-én egészségi okokból lemond. Ugyané napon a közgyűlés dr. Rotschild Jakab elnökhelyettest közfelkiáltással elnökké választja meg, de már 1923 március 11-én lemond. Az elöljáróság egy évig az elnöki széket nem töltötte be, visszavárva dr. Rotschild Jakabot, aki azonban végleges visszavonulását fenntartotta. A szünetelés tartamáig Rosenfeld József alelnök vezeti az ügyeket. 1924 április 22-én a közgyűlés bizalma dr. Bród Tivadar iskolaszéki elnök felé fordul és őt ültetik az elnöki székbe. Fontos megemlíteni, hogy a hitközségi ügykezelést a hitközség megalakulása óta jegyzők, később titkárok látták el. Az első jegyző, akinek nevével találkozunk, Wolf József volt, utána Schwarz Ábrahám és Engländer Bálint voltak jegyzők. A kiegyezés évében Somogyi Henrik, elemi iskolai tanítót, alkalmazták jegyzőnek. E tisztséget 1893-ig látta el. Ö magyarosította meg az egész ügykezelést. Aljegyző v olt Goldmann Samu 1862—1915-ig, 1893—1919-ig Bart a Lajos titkár működött. A hitközség jelenlegi titkára Fábián Miksa. A hitközség kebelében működő és felügyelete alatt álló legrégibb egyesület (1792 óta kimutatható) a Chevra Kadisa, Szent-Egylet. Elnöke ezidőszerint : dr. JVeisz Lajos ügyvéd. 262