Barbarits Lajos: Nagykanizsa. Magyar városok monográfiája IV. (A Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala. 1929)

A kanizsai egyházak története: - d) az Izr. hitközség története, írta Villányi Henrik dr.

Válságos időben hunyta le örökre a hitközség lelkésze a szemeit, az Osztrák-Magyar monarchia összeomlását követő hetekben. Nyugtalanság és bizonytalanság fogta el a haza egész társadalmát ; a hitélet is súlyos kísértéseknek volt kitéve, épen az a hitélet, amely hagyományokon alapul, kompromisszumokat nem tűr meg és csak külsőségekben, de nem lényegében ismeri az evolúciót. Ebben a válságos időpontban került napirendre egy rabbihelyettes meghívása. Pályázat útján dr. Winkler Ernő lépett előtérbe. A fiatal lelkész, akit csak 1918 március 3-án avattak az orsz. rabbiszemináriumban rabbivá, az elöljáróság 1919 március 25-én rabbihelyettesnek és hitoktatónak egy szokásos próbaévre választotta meg. Néhány nappal később, az 1919 március 30-án megtartott közgyűlésen már alkalma volt döntő sikert aratni és az összegyűlt nagyszámú hallgatóságot magával ragadni. Az 1923 március 11-én tartott közgyűlés dr. Winklert az elöljáróság előterjesztésére, egyhangú lelkesedéssel a nagykanizsai hitközség főrabbijává végleges minőségben választotta meg. Dr. Winkler Ernő a hitélet mélyítésén, az ifjúságnak a hagyományokban gyökerező vallásos érzülete ébrentartásán fáradozik. Lekötik tevékenységét a karitatív intézmények is, a gyermekvédelem és szegény ügy és a lelkesedni tudó buzgalommal mindazokon a tereken ért el nagy sikereket, melyeknek elfoglalására képességet és hivatottságot érez magában. Alkalmi beszédei megkapó hatással vannak hallgatóságára. A hitoktatásban elért eredmény buzgóságának tanújele. KÁNTOROK A zsidó felekezet egyházi szertartásainak és imáinak végzésére túlnyomórészben az előimádkozót vagy kántort bizzák meg. A kanizsai hitközség évszázad óta nagy gondot fordított istentiszteletének ünnepélyességére. Míg a szentély felépítve nem volt, egy előimádkozót említ az okirat, akinek Herscli Dávid volt a neve. A templom felavatására a szentgróti kántort hívták meg, aki 1830-ig működhetett. 1830-ban Goldstein Farkast választották meg kántornak, akinek szép tenor hangjáról és megkapó előadásáról legendákat meséltek nagyapáink. Már 1829-ben a bécsi templom imarendjét honosítja meg a kanizsai elöljáróság. Sulzer Salamon, bécsi főkántor, a modern zsidó egyházzene megteremtője, látja el útmutatással. 1844-ben orgonát építenek, amely 1845 október 22-én szólal meg először a kanizsai zsidótemplomban. A zenés istentisztelet abban a korban merész újítás volt, amelyet csak egy Löw Lipót főrabbi buzdítása, tekintélye, bátorsága és Strasser Lázár áldozatkészsége létesíthetett. Énekkara a községnek már 1821 óta volt 1860-ban meghalt Goldstein Farkas. Utóda fia, Goldstein József lett, aki azonban 1863 december 18-án hirtelen elhunyt. 1863 szeptember havában Sir. M. Montefiore baronet, a világűr. Winkler Ernő — 260 — Ábrámovics Márk