Barbarits Lajos: Nagykanizsa. Magyar városok monográfiája IV. (A Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala. 1929)

A kanizsai egyházak története: - d) az Izr. hitközség története, írta Villányi Henrik dr.

Az egyesületnek megalapítása évében, 1842 január havában már 120 tagja volt. A választmány tagjai közt 2 névvel találkozunk, amelyek viselői később nagy­tekintélyű képviselői voltak az ipar és kereskedelemnek : Schey Fülöp és Guttmann S. H. nevével. A gyakorlatban az egyesület olyképen oldotta meg feladatát, hogy az izraelita vallású fiúkat az egyes céhmesterekhez adta inasoknak és a kiképeztetésükért fizetett. Ezeket az iparostanoncokat ipari oktatásban részesítették, különösen az ipari rajzban képezték ki, amelynek hivatott tanítója Fischer Ferenc cs. kir. akadémiai festő volt. Ez volt a Dunántúl legelső iparostanonciskolája. Löw Lipót ennél az intézménynél nem állapodott meg. Messzemenő tervekkel foglalkozott : gyáripart akart terem­teni Nagykanizsán. Tárgyalásokba bocsátkozott Bach Bernát bécsi gyárossal, hogy Nagykanizsán szövőgyárat állítson fel. Bach Bernát és Löio Lipót már 86 évvel ezelőtt meg akarták menteni Nagykanizsát egy gazdasági válságtól, de a város akkor minden szubvenciót a vállalattól megtagadott. A céhmesteri gazdálkodást és a háziipart féltette a gyártól. Löw Lipót, akit ez a szűk látókörű felfogás elkedvetlenített, Back Bernát biztató levelének hátára azt írta : »suo tempore realisabitur«. Ebben a jóslatában tévedett. A mai napig sem valósult meg törekvése. Csak kötőgyáraink vannak, de szövő­gyárunk nincs. Löw Lipót merész újításai nem találkoztak osztatlan tetszéssel a gyülekezetben. A maradiak és óhitűek (akkor még ilyenek is voltak) féltékenyen őrizték a hagyo­mányt és féltették a felvilágosodás fényétől. A rabbi is érezte ezt az áramlatot. Hivataloskodásának utolsó éveiben működési köre szűkebb lett. Tervei sem részesültek már osztatlan tetszésben és pártolásban. Híveinek száma ugyan elég tekintélyes volt, de a haladás érdekében már nem fejthetett ki oly nagy tevékeny­séget, amely tetterejének megfelelt volna. Elkedvetlenedett. Szívesen fogadta tehát dr. Feitel Mór pápai orvosnak és barátjának ajánlatát, hogy jöjjön Pápára, hol nagy feladatok várnak reá. A pápai küldöttség 1846 június 4-én meghozta neki a választási jegyzőkönyvet. Löw elfogadta a meghívást. Hiába volt a nagykanizsai hitközség minden igyekezete, hogy szeretett rabbiját maradásra bírja. Löw 1846 augusztus elsején távozott Nagykanizsáról, hogy Pápán a haladás érdekében kifejtendő küzdelmet felvegye. Pápai működése 1850-ben ért véget. Mivel pedig a pápai honvédzászlóaljat megáldotta és a szabadságharcban való kitartásra buzdította, a rémuralom bebörtönöztette és csak néhány havi fogság után szabadult ki a » Neugebäude« hírhedt fogházából. A szegedi hitközség az említett évben választotta meg lelkipásztorának. Szeretettől környezve, a köz­tiszteletben álló zsidó pap 1875-ben halt meg Szegeden. Behatóan foglalkoztunk kanizsai működésével és terveivel, mivel ezek útmu­tatói voltak annak az iránynak, amelyben a kanizsai hitközségnek fejlődnie kell. Eleven életerő, hathatós akarat és alkotáskedv, párosulva, nagy tudással jellemzik egyéniségét. Működése mély nyomokat hagyott a gyülekezetben. Löw Lipót távozása után öt évig árván maradt a főrabbi-hivatal. Alighogy elhagyta a kanizsai szószéket, nagyfontosságú kérdések foglalkoztatták a hazai zsidóságot. Az 1846-iki országos zsidó értekezlet, hogy a gyűlölt és megbélyegző — 257 — 19*

Next

/
Thumbnails
Contents