Barbarits Lajos: Nagykanizsa. Magyar városok monográfiája IV. (A Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala. 1929)
A kanizsai egyházak története: - d) az Izr. hitközség története, írta Villányi Henrik dr.
Az egyesületnek megalapítása évében, 1842 január havában már 120 tagja volt. A választmány tagjai közt 2 névvel találkozunk, amelyek viselői később nagytekintélyű képviselői voltak az ipar és kereskedelemnek : Schey Fülöp és Guttmann S. H. nevével. A gyakorlatban az egyesület olyképen oldotta meg feladatát, hogy az izraelita vallású fiúkat az egyes céhmesterekhez adta inasoknak és a kiképeztetésükért fizetett. Ezeket az iparostanoncokat ipari oktatásban részesítették, különösen az ipari rajzban képezték ki, amelynek hivatott tanítója Fischer Ferenc cs. kir. akadémiai festő volt. Ez volt a Dunántúl legelső iparostanonciskolája. Löw Lipót ennél az intézménynél nem állapodott meg. Messzemenő tervekkel foglalkozott : gyáripart akart teremteni Nagykanizsán. Tárgyalásokba bocsátkozott Bach Bernát bécsi gyárossal, hogy Nagykanizsán szövőgyárat állítson fel. Bach Bernát és Löio Lipót már 86 évvel ezelőtt meg akarták menteni Nagykanizsát egy gazdasági válságtól, de a város akkor minden szubvenciót a vállalattól megtagadott. A céhmesteri gazdálkodást és a háziipart féltette a gyártól. Löw Lipót, akit ez a szűk látókörű felfogás elkedvetlenített, Back Bernát biztató levelének hátára azt írta : »suo tempore realisabitur«. Ebben a jóslatában tévedett. A mai napig sem valósult meg törekvése. Csak kötőgyáraink vannak, de szövőgyárunk nincs. Löw Lipót merész újításai nem találkoztak osztatlan tetszéssel a gyülekezetben. A maradiak és óhitűek (akkor még ilyenek is voltak) féltékenyen őrizték a hagyományt és féltették a felvilágosodás fényétől. A rabbi is érezte ezt az áramlatot. Hivataloskodásának utolsó éveiben működési köre szűkebb lett. Tervei sem részesültek már osztatlan tetszésben és pártolásban. Híveinek száma ugyan elég tekintélyes volt, de a haladás érdekében már nem fejthetett ki oly nagy tevékenységet, amely tetterejének megfelelt volna. Elkedvetlenedett. Szívesen fogadta tehát dr. Feitel Mór pápai orvosnak és barátjának ajánlatát, hogy jöjjön Pápára, hol nagy feladatok várnak reá. A pápai küldöttség 1846 június 4-én meghozta neki a választási jegyzőkönyvet. Löw elfogadta a meghívást. Hiába volt a nagykanizsai hitközség minden igyekezete, hogy szeretett rabbiját maradásra bírja. Löw 1846 augusztus elsején távozott Nagykanizsáról, hogy Pápán a haladás érdekében kifejtendő küzdelmet felvegye. Pápai működése 1850-ben ért véget. Mivel pedig a pápai honvédzászlóaljat megáldotta és a szabadságharcban való kitartásra buzdította, a rémuralom bebörtönöztette és csak néhány havi fogság után szabadult ki a » Neugebäude« hírhedt fogházából. A szegedi hitközség az említett évben választotta meg lelkipásztorának. Szeretettől környezve, a köztiszteletben álló zsidó pap 1875-ben halt meg Szegeden. Behatóan foglalkoztunk kanizsai működésével és terveivel, mivel ezek útmutatói voltak annak az iránynak, amelyben a kanizsai hitközségnek fejlődnie kell. Eleven életerő, hathatós akarat és alkotáskedv, párosulva, nagy tudással jellemzik egyéniségét. Működése mély nyomokat hagyott a gyülekezetben. Löw Lipót távozása után öt évig árván maradt a főrabbi-hivatal. Alighogy elhagyta a kanizsai szószéket, nagyfontosságú kérdések foglalkoztatták a hazai zsidóságot. Az 1846-iki országos zsidó értekezlet, hogy a gyűlölt és megbélyegző — 257 — 19*
