Barbarits Lajos: Nagykanizsa. Magyar városok monográfiája IV. (A Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala. 1929)

A kanizsai egyházak története: - d) az Izr. hitközség története, írta Villányi Henrik dr.

Radkersburgban, a másodikemeleti karzat női imaszékei Kőszegen, Stegmüller asztalosnál készülnek. Az elsőemeleti karzat csak toldás, amely 1844-ben, az orgona behelyezése következtében vált szükségessé. Az orgonaépítés költségeit Strasser Lázár vállalta 1843-ban. Készítője Focht Ferenc, pécsvárosi orgonaépítő. Az orgona először 1845 október 22-én szólalt meg. Hosszú vajúdás után (1807—1821) végre 1821 szeptember 14-én avatták fel a templomot. A hitközség rabbija ezidőben Szántó Mayer volt. Előimádkozója a községnek egy Kersch nevű kántor, de ünnepi funkciókra alkalmas nem lehetett, mert a felavató ünnepségre a szentgróti kántort hívták meg. A kegyúr, Batthyány Fülöp herceg jószágigazgatójával képviseltette magát. Az ünnepi menet a régi imaházból, Fő-út 5, a hercegi várudvarból indult el, zászlótartók, gyertyavívők, tóravívők és az egész gyülekezet kíséretével. Énekkara a templomnak már kezdettől fogva volt. 1829-ben a hitközség már a bécsi imarendet fogadja el. Szerződteti Mann Józsefet karmesternek és 1830-ban Goldstein Farkast kántornak, aki ezt a tisztséget 30 évig, 1860-ig látta el. A templomgondnokság tagjai 1830-ban voltak : Benzián Fülöp, Löwenstein Mór, Mayer Gottlieb, Lackenbach Henrik, Blau Mózes, Leszner M., Tachauer Henrik, Weiser Benjamin, Figdor Dávid, Hirschler Leó (aki később örökbefogadás útján a Lőwenstein nevet vette fel), Dobrin Józsua, Strasser Lázár. A zsidótemplom az 1844—45. évben történt nagy átalakítás után, majdnem változatlanul megmaradt régi alakjában a mai napig. 1883-ban tatarozták az épületet. 1890-ben az elsőemeleti női karzatot kibővítették. A templom belső átalakításának gondolata minden évtizedben talál visszhangra. 1900-ban Schöne Lajos, bécsi műépítővel készíttetett átalakítási terveket a hitközség, de a kiviteltől Tandor Ottó és Lajta Béla magyar műépítők tanácsára elállt szándékától. A Schőne-féle terv tehát csak terv maradt. 1921 május hó 11-én avatta fel a zsidó hitközség a világháborúban elesett frontharcosainak és a világháborúban elhunyt hőseinek emlékművét. A dús reneszánszban készült frigyládát ábrázoló emlékmű Löf 1er Sándor fővárosi műépítész tervei és Szeghalmy Bálint városi műépítész módosítása szerint készült. A frigyláda ajtaját 3 svéd gránit-tábla ábrázolja, amelyen 77 zsidó vallású hősi halott neve aranybetűkkel van bevésve. 1926-ban Baumliorn /., a szegedi zsinagóga hírneves építője, az elöljáróság megbízásából újabb átalakítási terveket készített,amelyek még megvalósulásra várnak. A RABBIK A gyülekezetnek első nevén is ismert rabbija Hájém Tomi volt (1776—1792). Li »származottjai mint Turnauerek a XIX. században is éltek Kanizsán. Csak annyit Izr. temető ravatalozója — 255 —