Barbarits Lajos: Nagykanizsa. Magyar városok monográfiája IV. (A Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala. 1929)

A kanizsai egyházak története: - d) az Izr. hitközség története, írta Villányi Henrik dr.

fordulnak egy alkalmas telek átengedéséért. Akkortájt gróf Batthyány Lajos, Batthyány Vencel Adám német császári táborszernagy fia székelt Körmenden és adminisztrálta a magyarországi birtokokat, mivel atyja, a herceg, katona volt és a harctereken volt elfoglalva. Nem is halt meg Magyarországon, hanem Saccoban, Dél-Tirolban, 1787-ben. A szerződés gróf Batthyány Lajos és a zsidó hitközség közt 1784 augusztus 1-én jön létre. Azért fordul a hitközség a földesúrhoz, mivel a városi hatóság a zsidók letelepedését, különösen városi telken ellenzi és állandóan nehézségeket gördít a zsidó vallású kereskedők megélhetési lehetőségei elé. Elpanaszolják a zsidók bajaikat egy, a megyéhez felterjesztett beadványukban is (»Mi, Nagykanizsa város szegény zsidósága oltalmat kérünk a város erőszakossága ellen. Kifogják fuvarozó lovainkat a város határán azon a jogcímen, hogy előfogatra van szüksége a városnak, még pedig közmunkákra.«) A Batthyány-uradalommal kötött szerződés azt mondja, hogy a zsidó hitközség a temető telkét azért akarja megvásárolni, mivel a régi temető megtelt (»ut existens Judaeorum Coemeterium plenum esset, alter commodus locus designaretur«), S mivel a város fun dúsain alkalmas temetkezési hely nincs és ha volna is, a városiak az ilyen kívánságnak ellentállnának, (»oppidani obsisterent« ) az úgynevezett Hutweide területet át kell nekik engedni. Ez a telek a mai zsidó temetőnek a főúttól jobbra eső része. A szerződést Batthyány Lajos, akkor még gróf,

1) 1784 augusztus 1-én Körmenden írta alá. A kanizsai uradalom inspektora abban az időben C

semez János volt. A szerződés szövege két fontos tényt állapít meg. Megállapítja, hogy 1784-ben a már fennálló zsidó temető megtelt s megállapítja azt is, hogy 1784-ben zsidó hitközség már létezett, mivel az okirat »Judaica communitas consistens«-ről szól. Ö volt az a jogi személy, amellyel szerződést lehetett kötni, nem pedig a Szent Egylet, mint temetkezési és jótékonysági egyesület. Ha pedig 1784-ben a zsidók temetője megtelt, mióta laktak Nagykanizsán zsidók? Mikor gróf Batthyány Ádám ostromló seregével 1690 április 13-án a várterületet elfoglalta, aligha talált itt eleven zsidót. Nincs biztos adatunk arról, hogy a régi temető hány év múlva telhetett meg, de valószínű, hogy 1710 körül Kanizsán ismét laktak zsidók és 1745-ben már a Kis Sörházban elhelyezett imaházban gyülekeztek istentiszteletre (ezt az épületet 1745-ben emelték). Két évvel a temetőtelek megszerzése után a hitközség már alapszabályszerűen szervezkedik. 1786 október 20-án gróf Batthyány Lajos rendeletet bocsát ki, amelynek címe : »Előírás a zsidó hitközségben való jó rend fenntartásáról«. Ez a x) 1787-ben örökölte a hercegi méltóságot atyja, Venczel Ádámtól, mint annak elsőszülött fia. Izr. templomrészlet — 252 —