Barbarits Lajos: Nagykanizsa. Magyar városok monográfiája IV. (A Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala. 1929)

A kanizsai egyházak története: - d) az Izr. hitközség története, írta Villányi Henrik dr.

Román építész 14.950 forintért vállalta az építkezést. 1891-ben megtörtént a templom felavatása. A havonként egyszeri német istentiszteleteket 1907-ben beszüntették. A 19.000 frt adósság törlesztésére gyűjtöttek, sorsjátékot rendeztek, előadásokat, hangversenyeket adtak, de csak 1899-ben, a Zrínyi-utcai ház eladásával tudták némileg a gyülekezet súlyos anyagi gondjait csökkenteni. Az 1899. évi püspöklátogatás után sikerült végre a gyülekezet hő vágya, az anyaközséggé való alakulás, amit ekkor a kerületi gyűlés engedélyezett. 1908-ban sikerült elérniük, hogy a kanizsai elemiiskolák egyikébe egy evangélikus vallású kántortanítót neveztek ki Litvay Endre személyében, aki a gyülekezet templomában ettől fogva elláthatta a kántori teendőket. Az 1900 évi lélekszám Nagykanizsán 412, vidéken 93 volt. Ebben az évben választották gondnokká Mayer Károlyt. A gyülekezet tovább küzd az adósságok gondjával, de 1905-ben azért harangok és toronyóra beszerzésére indít akciót. A 3 harangból 1913-ban 100%-os külön adóval lett csak valóság, hogy a következő háború elvigye az új harangokat és csak azok terheit hagyja meg a buzgó gyülekezetnek. Hütter Lajos lelkész 1919 végén nyugalomba vonult. Utóda Horváth Olivér 8 esztendei légrádi lelkészsége után nagy és sikeres ambícióval látott hozzá a háború és forradalmak után olyannyira szükséges reorganizálás nehéz feladatához. Segítségére vannak Petrik Dezső felügyelő és Böhm Ignác pénztáros. A templom 1923-ban történt renoválása után 1926-ban a 2 harangot is sikerült visszaszerezni a gyülekezet temploma számára. A NAGYKANIZSAI IZRAELITA HITKÖZSÉG Irta : dr. Villányi Henrik A nagykanizsai izraelita hitközség fejlődését, annak a hatalmas védelemnek köszönheti, amelyben a nagykanizsai zsidókat az első hitközségi alakulás idejében a herceg Batthyány-ház részesítette. Hogy ez a kegyúri védelem már 1743-ban kezdődött-e, amikor gróf Batthyány Lajos, Magyarország nádora szerezte meg a nagykanizsai dominiumot, arról okiratszerű adataink nincsenek és Nagykanizsán meg nem találhatók A hercegi levéltár Körmenden bizonyára őriz néhány érdekes dokumentumot, de ezek ez idő szerint hozzá nem férhetők. A legrégibb adat, amely rendelkezésünkre áll, az izraelita hitközség irattárában található halotti könyv az 1782. évből. Ebbe jegyezték be az elhúnyt zsidó hitközségi tagok nevét. Az első, aki e könyvben szerepel, Kenfner József, zsidó házaló volt. Arra a kérdésre, hogy mióta laknak Nagykanizsán zsidók, csak következtetéssel lehet felelni. 1784-ben a helybeli zsidó hitközség temetőtelket akart vásárolni. A zsidók az uradalomhoz 251 Ev. templom Horváth Olivér