Barbarits Lajos: Nagykanizsa. Magyar városok monográfiája IV. (A Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala. 1929)

Nagykanizsa a világháborúban, írta Barbarits Lajos

dődött. Az egész város mindennapi életének súlypontja erre a két hatalmas katonai épületre tevődött át. Három nap múlva megtörtént az általános mozgósítás, aminek plakátjait ekkor már napok óta őrizte fiókjában, szigorú zár alatt Csányi János városi katonaügyi előadó. Az első mozgósítási plakátok Somogy szentmiklóson jelentek meg, a 44-esek behívására. Kocsin, gyalogosan népáradat indult el Kanizsáról ezen a vasárnapon a sánci úton, megnézni a világtörténelmi nevezetességű plakátokat. A »Zala« ezen a vasárnapon és a rákövetkező hétfőn hétszer adott ki rendkívüli kiadást, amitől különben a háború első hónapjaiban állandóan hangosak voltak a kanizsai utcák. Július 26-án a 48-asok zászlóalja váratlanul visszaérkezett a nagy-gyakorlatokról. Budapesttel megszűnt a vidéki telefon-összeköttetés. A lapok cenzúrázva jelentek meg. A posta és a város összes kézbesítői egész napon át behívókat hordanak ki, az utcán, kávéházban kézbesítik a 24 órás behívókat. Július 28-án már hadi-menetrend van a vasúton : civilek személy- és teherforgalmát az úgynevezett posta-vonatokra korlátozták. A sinek mentén, hidak környékén szuronyos őrség áll. A városháza tele van behívójukat leső emberekkel. A »Zala« sürgönyeit még éjszaka is tömegek lesik a Centrál előtt. Késő este jött meg a hadüzenetet hírül hozó távirat is. Ezer és ezer ember egetverő éljenzése fogadta. A kávéházból kihozták a cigányt az emberáradat közepébe és ott kellett húznia végeszakadatlanul a Himnuszt, meg a Kossuth-nótát. Július 29-én este megérkezett az első jelentékenyebb háborús kacsa : »Belgrád elesett«. Mikor a »Zala« szerkesztősége a hírt az összes kávéházak előtt publikálta, frenetikus lelkesedésben tört ki a tömeg és Bihari szini-direktornak zajos közóhajra, a Central erkélyéről hazafias dalokat kellett énekelnie. Másnap azután kiderült, hogy Belgrád bevételének híre hamis. Augusztus 1-én már a magán-távirat forgalmat is korlátozták, a telefon és távírda szolgálatát pedig egész éjszakára kiterjesztették. A kávéházakat éjjel 2, a korcsmákat és vendéglőket este 9 órakor zárni kellett. A vonatok ontották a kaszárnyákba a bevonulókat. Augusztus 6-án megérkezett Sopronból és elszállásolás végett kivonult Kiskanizsára a 48-asok két zászlóalja. Virágeső és lobogódísz volt az útjuk a városon át. Augusztus 6-tól kilenc napon keresztül a győzelemért könyörgő istentiszteletek sorozatát tartották a ferencrendiek templomában, a kilencedik napon pedig az egész város résztvett a fegyvereinkre áldást esdő körmenetben. Eközben érkezett meg az első oroszwszági győzelmek híre, mire az egész várost kivilágították és hatalmas tömegek hömpölyögtek Nagykanizsa utcáin. Ehhez hasonló fényes tüntetések a háború első esztendejében gyakoriak voltak. Igv december 2-án Belgrád bevételekor, majd 1915. győzelmes harcai során Przemysí, Varsó, Brestlitovsk, Belgrád stb. elfoglalásakor. (1916 októberében Erdély felszabadulásának örömhíre, majd decemberben Bukarest elestének híre, már nem tudták ennyire felvillanyozni a háborúba fásult kedélyeket.) Augusztus 13-án kísérték ki a nagykanizsaiak az állomásra a harcba induló 48. gyalogezredet. Augusztus 17-én jelent meg az első ellenséges katonai léghajó Nagykanizsa felett, mire hajnali két órakor teljes sötétségbe borították az egész várost.. — 214 —