Barbarits Lajos: Nagykanizsa. Magyar városok monográfiája IV. (A Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala. 1929)

Nagykanizsa a politikában, írta Barbarits Lajos

híveinek be kellett vonulniuk az étterembe és ott elmondani a programbeszédnek is szánt beszámolót. Batthyány Pál volt zalai főispánt a vármegye jelölte Nagykanizsának, még Kiskanizsa sorakozott függetlenségi zászlaja alá, azonkívül a csekélyszámú nagykanizsai néppártiak. Nagykanizsa többségének a zalamegyci függetlenségi párt elnöke, Bosnyák Géza, misefai földbirtokos volt a jelöltje. Amíg a választási előkészületek folytak, Khuen- Héderváry miniszterelnök megalapította a munkapártot, amely a világháború harmadik esztendejéig volt kormányon. Hihetetlen erővel folyt 1910 tavaszán a választási küzdelem Nagykanizsán. Az izgalmat fokozta a választási agitáció legkritikusabb napjaiban beállott vidéki nyomdász sztrájk, minek következtében a pártok sajtóorgánum nélkül maradtak. A Zala 5 napig csak megjelent valahogyan, 2—2 oldalon, amit maguk szedtek és nyomtak a laptulajdonosok, de azután egy hétig egyáltalán nem volt újság Nagykanizsán. A választáson már csak két jelölt küzdött. Az éjjel egy óráig tartott szavazás eredményeképpen Bosnyák Géza 2077, Zichy Aladár 1949 szavazatot kaptak. Ezen a választáson (melyből Zalamegye négy munkapárti képviselőt küldött a parlamentbe) még a fekvő betegek is leszavaztak. * * * 1909-ben Nóvák János nagykanizsai kisgazda, függetlenségi-kisgazdapárti programmal került be a parlamentbe Somogy csurgó mandátumával. Az 1913. évi választáson Vizlendvay Sándort választotta Nagykanizsa képviselőjévé. Csendes, de kuruc magyarérzésű zalai földbirtokos volt, a magyar földesúr típusa. A politikai életben már nem sok részt vett, mert a következő évben kitört világháború a parlament működését megakasztotta. Nagykanizsa utolsó földesúr-képviselője 1920 márciusában meghalt. A világháború kitörése előtt pár hónappal, 1914 áprilisában, megvalósult Nagykanizsa régi vágya : önálló választókerület lett és nem kellett félni többé, hogy a nagykanizsai választókerületbe tartozott 50 községnek a városéval ellentétes érdekei útját szegik Nagykanizsa speciális kívánságai megvalósításának. A politikai magatartására sokszor és súlyosan ráfizetett Nagykanizsa lassan kezdett rájönni arra, hogy ha fejlődni akar, szakítania kell az évtizedes kuruckodással, le kell vetni a kerület makacs ellenzéki hírnevét, amiben eddig igen nagyrészben a választókerületbe tartozott vidék is akadályozta. Ez az akadály azonban az önálló választókerülettel megszűnvén, Nagykanizsa lassan készülődött az országos politikába egy opportunusabb bekapcsolódásra. Rövidesen azonban kitört a világháború és vele a parlament kapui hosszú időre bezárultak. * * * Az első választás a világháború és forradalmak lezajlása után 1920 január 8-án volt, a Friedrich-féle választási törvény alapján : először és egyelőre utoljára — titkosan. Öt jelölt indult harcba a mandátumért, mind az öt nagykanizsai. A választásig azonban csak hárman jutottak el : Ujváry Géza kisgazda (keresztény — 154 —