Barbarits Lajos: Nagykanizsa. Magyar városok monográfiája IV. (A Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala. 1929)

Nagykanizsa a politikában, írta Barbarits Lajos

pedig függetlenségi programmal lépett fel a kerületben. A harmadik jelölt Bosnyák Géza zalai földbirtokos, a zalavármegyei 48-as függetlenségi párt elnöke. Szüllő Géza kiesett a választáson, Bosnyák Géza pedig a pótválasztás előtt visszalépett, így Dobrovits Milán lett a letenyei kerület képviselője. Dobrovits Milán neve a nagykanizsai közélettel annak minden vonatkozásában, politikai, kulturális, társadalmi, közgazdasági téren egyaránt összeforrott. Családja a legrégibb kanizsai családok egyike. A görögkeleti Dobrovicsok a XVIII. században már a leggazdagabb nagykanizsai kereskedőházak tulajdonosai voltak. A család háza ma is egyike a legjellegzetesebb régi házaknak. Dobrovics Milán fiatalságától fogva a közszereplések fáradhatatlan embere, ami rátermettségének és népszerűségének volt a következménye. Igazgatója volt 18 éven át a kerületi munkáspénztárnak. Elnöke volt a Nagykanizsai Altalános Munkásképző E gyesület-nek, az IKSE-nek (Ifjúságképző Sport Egylet), majd díszelnöke az Ifjúsági Kör-nek, a Petőfi Asztaltársaság-nak. Mindmáig tagja a törvényhatósági bizottságnak, a városi képviselőtestületnek, elnöke a görögkeleti egyháznak. Hosszú időn keresztül főtitkára volt a Keresztény Jótékony Nőegylet-nek. A világháború alatt a Jóléti Iroda vezetője, az élelmezési hivatal főnöke, majd rövid ideig a lakáshivatalt is vezette. Máig is elnöke a Nagykanizsai Háztulajdonosok Szövetségé-nek. Vezetőszerepe volt a legtöbb nagykanizsai választásban, amikor is ritka szervező erejét legtöbbször eredménnyel vetette latba. Nagykanizsáról került bele a magyar politikai életbe Günther Antal, akoaliciós kabinet igazságügyminisztere, a kir. Kúria későbbi elnöke is, aki még piarista pap korában a nagykanizsai gimnáziumnak volt tanára, mígnem a rendből kilépve, mint publicista, majd politikus kezdte karrierjét. 1905-ben lett tagja a törvényhozásnak a nagykanizsai születésű Markos Gyula, a Herkó Páter élclap megalapítója és szerkesztője. 1906-ban lett a Wekerle-kormány minisztere Josipovich Géza, a horvát-szlavóndalmát ügyek minisztere, aki éveken át volt a nagykanizsai gimnázium növendéke. * % Alig pihentek el a kedélyek a rendőr-korszak politikai zajlása után, 1907 derekán Zala-megye szerte megkezdte szervezkedését a 48-as függetlenségi párt. Nagykanizsán dr. Hajdú Gyula, Szalay Lajos ügyvédek, Tripammer Gyula takarékpénztári igazgató és Szekeres József közkórházi igazgató-főorvos álltak a mozgalom élén és Péter-Pál napján megalakították a pártot. A júliusban összehívott impozáns népgyűlés az említetteken kívül elnökökké választotta még Faits Lajos ügyvédet, Horschetzky Sándort és Anek László kisgazdát, alelnökökké Knortzer Györgyöt, Eperjesy Gábort, Unger-Ullmann Eleket, Dénes Lajost, dr. Szabó Zsigmondot, Ujváry Gézát, ifj. Auer Lászlót, ifj. Steszlin Ferencet, Anek Józsefet, Plander Györgyöt, Torma Lajost, Hegedűs Lászlót, Csóti Márkot, Rapoch Gyulát, Kállovics Józsefet, Kovács Ferencet, Fáy Árpádot, F átér Mihályt. A párt titkárai voltak Horváth István és dr. Weisz Lajos. Jegyzők Aigner Géza, Éger Zsigmond, dr. Fried Ödön, Nagy Samu, Gürtler Ferenc, dr. Malek László, Lányi Pál, dr. Sabján Gyula, Kreicsovics Ferenc, ifj. Babochay György. A választmánynak 260 tagja volt. Ez történt Zichy Aladár aktiv miniszter, a koaliciós kormány egyik pártjának, — 152 —