Barbarits Lajos: Nagykanizsa. Magyar városok monográfiája IV. (A Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala. 1929)

Kanizsa vár története, írta Barbarits Lajos

sághoz és Kanizsay Orsolya férje Ferdinánd király alázatos híve s mint ilyen, Magyarország nádorispánja lett.

1) A mohácsi vész pusztítás nélkül zajlott le Kanizsa felett : Zápolya híveit elkerülték a portyázó török csapatok. Huszli György volt ekkor a várkapitány, aki csak 1532-ben keveredett harcba a már Bécs alól gazdag zsákmánnyal visszavonuló törökkel és csatát vesztve, sebesülten maga is fogságba jutott. Huszti Györgyöt Szolimán udvarába vitték rabszolgának. Nemsokára mint a szultán kedveltje, megbízásából beutazta Ázsiát az Indus folyóig. Mikor a magyarok visszaváltották, újból Kanizsa falai között telepedett le és latin nyelven megírta hányódásait és ázsiai utazását. (A Huszti-tér máig is az ő nevét viseli.) Ferdinánd 1542-ben Zrínyi Miklóst nevezte ki Kanizsa várparancsnokává és Zala főispánjává. Kanizsa várából verte szét kétízben is Zrínyi Miklós Ulema pasa rabló hordáit. Az 1545., majd 1553. évi borzalmas pestis után alig egy harmadrésze maradt életben a kanizsai lakosságnak. Aki megmaradt is, elmenekült a kihalt városból. A szentferencrendi zárda lakói egytől-egyig elpusztultak a betegek ápolása közben. Zrínyi Miklós Horvátországból, a nádor a felvidékről telepített ezután új lakosságot Kanizsára. Míg a török-pusztítások dúlták Kanizsa környékét, addig Nádasdy Tamás szorgalmasan tanítgatta gyermek-ifjú feleségét a betűvetés mesterségére. Közös szenvedélyük lett a betű, különösen amikor újszigeti birtokukon 1537-ben könyvnyomtató műhelyt állítottak fel és ügyet is alig vetve a birtokaikat perzselő, fosztogató török veszedelemre, kinyomatták Sylvester János »Uy Testamentum Magiar nelwem című könyvét. Ez volt az első magyar nyelvű könyv, ami Magyarországon nyomda alól kikerült (1541). Ugyanekkor a török terjeszkedés egyre veszedelmesebb mérveket öltött. Egymásután estek el a nyugati vármegyék legerősebb védbástyái. KANIZSA, MINT KIRÁLYI BIRTOK Ferdinánd király, majd fia, Miksa herceg is, beutazva a vidéket, az egyre veszedelmesebb török terjeszkedés feltartóztatására Kanizsa várát találták a legalkalmasabbnak. A kincstár alkuba bocsátkozott Nádasdy Tamással, hogy a várat tőle megszerezze. 1557-ben szeptember utolján, Győrben kelt szerződéssel létre is jött a csere : Kanizsa országos királyi birtok, állami tulajdon lett

2) Kanil) Balogh János : »Nagy-Kanizsa város és vidékének hadtörténelmi múltja« (1897) helytelenül írja, mintha Kanizsay Orsolya már férjnél lett volna, amikor Kanizsa birtoka reája szállott. -) Krekwitz György : »Az egész magyar királyság leírása« című, a Frankfurt-nürnbergi Loschge Leonhardt cég kiadásában 1686-ban megjelent könyve a cserét későbbre teszi, mert a vár leltárszerinti átvétele a bécsi levéltárban őrzött ' eredeti inventár szerint 1560 április 20-án történt. Dr. Szukits Nándor (Bátorfi: Adatok Zala vármegye történetéhez, 1876) 1556-ra teszi a birtok-csere időpontját. Kanizsa vára (egykorú rajz) - 5 -