Barbarits Lajos: Nagykanizsa. Magyar városok monográfiája IV. (A Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala. 1929)

Nagykanizsa város fejlődése, írta Barbarits Lajos

házi és világi jóváhagyásokat a ferenciek telkének parcellázására megindult eljárás is. 24 telekből valamennyire építkező is jelentkezett, miáltal a Zárda-utca és Kisfaludy-utca meghosszabbítása, a Cinktorium szabályozása, a telekárakból pedig a barátok templomának megnagyobbítása nyert volna megoldást. Az utcanyitás azonban addig húzódott, míg jött a háború és dugába döntött minden tervezgetést. Már a Szépítő Egyesület is állandóan napirenden tartotta a nagykanizsai strandfürdő ügyét. Az egyesület díszelnökévé választott báró gelsei Guttmann Vilmos, Sommer Náthán postafőnök, alelnök, Gürtler Ferenc hírlapíró, titkár, egyik akciót a másik után indították — eredménytelenül. A háború után újból sok akció sok tervet hozott létre, de csak 1928-ban jutottak el a tervezgetések odáig, hogy a város a korszerű strandfürdő számára telkeket sajátított ki a Principális mentén. Az akciót most már az erre a célra 1927-ben megalakult Nagykanizsai Fürdő Egyesület vezeti. Kiránduló helyek létesítésével és népszerűsítésével is foglalkozott a Szépítő Egyesület. így sikerült divatba hoznia a Sánc és Szentgyörgy vár alatt folydogáló, régebben Kanizsnicának nevezett erecske mentén a Potyli-malom környékét. Az utcai hirdetések szabályozására vonatkozólag is a Szépítő Egyesület tette meg az első lépéseket. Ezek eredményeképen már 1907-ben a város előtt feküdt a tervezet utcai hirdetőoszlopok és táblák felállítására vonatkozólag. 1911-ben elkészült a város hirdetési szabályrendelete s a város képviselőtestülete határozatot hozott, hogy az utcai hirdetés jogát bérbeadja. A határozat végrehajtása csak 1926-ban következett be. A bérlő a Magyar Hirdető Iroda, amelynek expoziturája már régebben működik Nagykanizsán. Azóta hirdető-oszlopok, hirdetőtáblák, sőt legújabban már világító hirdetőoszlopok állanak a plakátreklám rendelkezésére. A háború óta a városi vezetőség változatlanul belterjes városfejlesztési politikát követ. Ennek szellemében készíttette el 1924-ben Vargha László budapesti műszaki tanácsossal, az országos nevű városrendezési szaktekintéllyel, Nagykanizsa város rendezési terveit. A világháború után kialakult része Nagykanizsának a Katonaréten épült új városrész. Az építkezés nagyon lassan indult meg, évekig egy-két vályogház támolygott csak a kijelölt utcavonalakban. Az utolsó évek azonban gombamódra termették ki az új városrészt a Katonaréten. Utcasoraiban ma már egymást érik a szebbnél-szebb villák, úgy hogy nem telik bele tíz esztendő, ez az új kert-város lesz Nagykanizsa új városa, a legszebb, legrendezettebb és legegészségesebb fekvésű villatelepe : Uj- Kanizsa. 2. KÖZ- ÉS MAGÁNÉPITKEZÉS Amikor Nagykanizsa várossá fejlődésének időszaka a török kitakarodásával megkezdődött, az idők nem voltak valami alkalmasak arra, hogy az emberek kicsike vagyonukat ingatlanokba fektessék. Bizonytalan, zavaros évtizedek következtek még a vár lerombolása után is, amikor pedig az építkezési kedv a vár köveiből, gerendáiból rendelkezésre álló olcsó, sőt ingyen építőanyag követ— 120 —